A kormány új törvénye szerint annyi beruházást kapna Lázár minisztériuma, hogy el sem bírná a mennyiséget

Az önkormányzati szervezetek vezetői egyetértenek abban, hogy ennyi beruházást nem tud egyetlen minisztérium elvinni – de ez hamarosan úgyis kiderül.

MTI/Rosta Tibor

Mint ismert, az Országgyűlés megszavazta az állami beruházásokról szóló, Lázár János által benyújtott törvényjavaslatot. Ennek értelmében minden jelentős állami vagy EU-s forrást igénybe vevő önkormányzati beruházás államivá válik.

A törvényjavaslatnak köszönhetően minden olyan beruházás államinak minősül majd, amelyet legalább ötven százalékban a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból finanszíroznak

– írja a hang.hu. Ez jellemző helyzet a kistelepüléseken is, annál is inkább, mert gyakran előfordul, hogy a kisebb települések önkormányzatai kevés önrésszel vágnak bele egyes beruházásokba. Ezeket a jövőben az államnak, közelebbről a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak kellene menedzselnie – hogy milyen mértékben osztozna ezen a feladaton az állam és az önkormányzat, az a köztük lévő konzorciumi szerződésen is múlhat.

Az állam ilyen mennyiségű beruházást képtelen elvégezni, erre csak nagy apparátus építése után lehetne lehetőség, ami hosszadalmas folyamat, és nagy költségekkel járna

– reagált a Magyar Hangnak Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke. Aggályait fejezte ki amiatt is, hogy egy-egy beruházás megvalósítása során naponta kell azonnali döntéseket hozni, és ennek a feltételei minisztériumi szinten szerinte nincsenek meg. A polgármester felhívta a figyelmet: az önkormányzati és állami beruházások korrupciós kockázatát összehasonlítva az arány 1:5, vagyis a korrupciós kockázatot is növelné, ha az állam lépne beruházóként az önkormányzatok helyére.

Politikai kérdéseket is felvetnek az új rendelkezések. Bízzunk benne, hogy nem emiatt született a törvény, de az eddigi példák azt mutatják, hogy a központosítás következménye politikailag irányított működés lehet, például az, hogy bizonyos beruházások esetében az állam akarja majd megmondani, hogy ki legyen a kivitelező

– mondta Gémesi.