Az Európai Unió bővítésének "meg kell történnie", ugyanakkor a bővítés pozitív megítéléséért harcolni kell az EU-ban – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján.
A kormányfő hangsúlyozta: a visegrádi négyek, a közép-európaiak immáron az unión belülről, a balkáni irányú bővítést egy energia- és erőforrásnak, egy lehetőségnek tekintik.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. konferenciáján Budapesten, az Országházban 2023. november 17-én. Jobbra Kövér László, az Országgyűlés elnöke. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Görögország és Magyarország között "egy geopolitikai luk" van uniós tagság tekintetében, márpedig, mivel kitöltetlen tér nincs, így ha mi ezt a térséget nem integráljuk, akkor erre a térségre vonatkozóan másoknak is lesznek tervei – mondta.
Orbán Viktor hozzátette: a magyar-szerb határ a kínai szabadkereskedelmi övezet és az Európai Unió közös piacának találkozási pontjává vált, s noha a szerb-kínai szabadkereskedelmi megállapodás nyilván nem férne össze az európai uniós tagsággal, a szerbek jól teszik, ha több vasat is benne tartanak a tűzben, mert ha máshogy nem, így lehet Európát cselekvésre sarkallni.
A miniszterelnök kiemelte:
az orosz-ukrán háború "jól összezavart mindent", mert "elbizonytalanítja magát az Európai Uniót", amely addig egy összeurópai biztonsági architektúrát és az olcsó orosz energia és a magas színvonalú európai technológia összekapcsolását irányozta elő.
Ez a biztonsági architektúra összeomlott – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, miközben a szankciók lényegében ellehetetlenítették ezt a modellt, ma nem világos a válasz arra, milyen szerződésrendszerrel akarjuk garantálni Európa biztonságát.
4 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás