Csőd szélén álló cégektől érkező milliárdok a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalnál: fizetések és juttatások a főszerepben

A különlegesség abban rejlik, hogy a hivatal túlnyomó részét a közműcégek által befizetett felügyeleti díjak tették ki, akik sok esetben a csőd szélén állnak – írta meg a Népszava.

Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke beszél az Erőművek Éjszakája energiaipari rendezvén sajtótájékoztatóján a Budapesti Erőmű Zrt. Kelenföldi Erőműben 2023. október 27-én. A regisztráció alapján az erőművek, fűtőművek, közműszolgáltatók országszerte mintegy 70 helyszínen több mint 5500 látogatót várnak. Fotó: MTI/Kovács Attila

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) hatalmas, 16,4 milliárd forintos bevételt könyvelt el 2022-ben, szinte kétszer annyit, mint tervezték.

A MEKH vezetője, Juhász Edit, egy levelében elutasította személyes megjelenését az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt.

A bevétel növekedése mögött az áll, hogy a közműcégeknek, akik a MEKH felügyelete alatt állnak, törvény által előírt felügyeleti díjat kell fizetniük. Például a Fővárosi Vízművek tavaly 4 milliárd forintot fizetett a MEKH-nek.

A hivatal elnökének tájékoztatása szerint a bevétel egy részével, 3,9 milliárd forintot, a MEKH támogatta a központi költségvetést. A maradékot pedig a hivatal infrastrukturális fejlesztésekre, tanulmányokra, szoftverekre, licencekre, telefonokra, gépjárművekre és irodabútorokra fordították.

Azonban a kiadások között kimagaslóan magasak voltak a személyi jellegű kiadások:

a MEKH 330 fős személyi állományára havi szinten átlagosan 1,6 millió forintot fordítottak.

Ez magában foglalja a havi illetményeket és munkabéreket, jutalmakat, motivációs és szolgálati elismeréseket, cafeteriát, egészségpénztári hozzájárulást, munkába járási támogatást, albérleti költségeket és más szociális juttatásokat.

Az MEKH személyi kiadásainak növekedése részben az energiaárak emelkedéséből származó többletbevétel miatt történt.

A hivatal az eredeti 3,9 milliárd forintos előirányzatot több mint kétszeresére, 8 milliárd forintra emelte, és végül 6,3 milliárd forintot fizettek ki.

A Népszava megírta, hogy a MEKH adatai alapján nehéz megmondani, hogy mi számít többletbevételnek, és ezt hogyan osztják majd szét az állami alapban. A magyar víziközműcégek egy része már most a csőd szélén táncol, és a díjak emelése tovább súlyosbíthatja helyzetüket.

A MEKH ugyanis a díjemeléshez a nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva igényel titoktartást az adatokról, így nehezen követhető, hogy a díjemeléseknek milyen indokai vannak.

A magyar víziközműszakma szereplői egyetértenek abban, hogy a közműcégek jelenlegi bevételei nem fedezik az infrastruktúra karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges költségeket. A vízközműcégek jelenleg is nagy kihívásokkal küzdenek, és a magasabb díjak még inkább megnehezíthetik helyzetüket.