Orbán egyszerűen nem mond igazat – Hiába retteg, szó sincs még a félelméről

Miután megkezdődtek az Ukrajna uniós csatlakozásához szükséges, még évekig eltartó tanácskozások, Orbán Viktor most minden politikai üzenetét Ukrajnára vonatkoztatva fejti ki és mondja el – írj a Hírklikk.

Ágh Attila a miniszterelnök legutóbbi rádiós szózatából azt a következtetést vonta le, hogy úgy vélheti, ezzel nem tárulnak föl álláspontjának gyengeségei. A politológus emlékeztetett rá, hogy Orbán úgy beszélt a folyamatról, mintha már magáról a csatlakozásról lenne szó és megismételte, emiatt nem kapja meg Magyarország az uniós pénzeket.

Brüsszelben nagyon világosan megfogalmazták, hogy csak a tanácskozások hosszú folyamatának megkezdéséről van szó, vagyis nem Ukrajna felvételéről döntöttek, hiszen azzal kapcsolatban még sok kérdést meg kell oldani. Ehhez képest a magyar miniszterelnök többek között arról beszél, hogy az ukrán helyzet következtében került bajba az uniós költségvetés és ebből vezeti le – szinte „ukránosítja” – a saját problémáját.

Azzal érvel, hogy Magyarország azért nem jut forrásokhoz, mert az EU az ukránoknak akarja adni a nekünk járó pénzt. Azt is állítja, hogy az uniónak semmiféle oka nincs megvonni tőlünk a pénzt. Ez is egy abszurditás a sok közül, amit Orbán ukránokkal foglalkozó beszédeiben már egy jóideje elhangzik

– magyarázta a politológus.

A politológus példaként említette, hogy azt állítják, a magyar mezőgazdaságnak milyen rosszul jött az ukrán háború, és ha Ukrajna uniós taggá válna, akkor a magyar mezőgazdaság összeomlana. Ezzel szemben – ismételte meg az elemző – egyelőre nincs szó Ukrajna tagságáról. Talán tíz éves távlatban reálisnak tekinthető, ha pedig majd megtörténik, akkor kell majd kialakítani a költségvetési problémákra és az ukrán mezőgazdaság támogatására adandó válaszokat kialakítani.

Ha tehát Orbán Viktor ezeket a gondokat felnagyítja, annak célja, hogy elterelje a figyelmet a hazai ügyekről. Egyszerűen nem mond igazat, hiszen nem Ukrajna viszi el most a pénzt.

Orbán egész nemzetközi politikáját ilyen ellentmondásokra építi fel – folytatta Ágh Attila. Ebben megint találkozunk egészen recsegő és kellemetlenül ható állításokkal. Beszédeiben gyakran említi, mennyire büszkék vagyunk, hogy a nyugathoz tartozunk, mint a NATO és az Európai Unió tagja.

Ugyanakkor elhangzik az is, hogy az igazi fejlődés a világban manapság Keleten van és a mi 10 milliós országunknak muszáj a világnak ehhez a feltörekvő részéhez kapcsolódnia. Közben azonban tisztában vagyunk vele, hogy Magyarország kereskedelmének még a 10 százalékát sem éri el a keleti kapcsolat, mint ahogy azzal is, hogy Kelet nem azonos Kínával.

– fejtegette a politológus.

Az Európai Unióval történő éles szembefordulással párhuzamosan elindult egy belső ijesztgetés is, amit ugyancsak tükrözött a miniszterelnök már említett rádiós szózata. Orbán ugyanis megismételte, hogy a környékünkön kialakult háborús szituáció miatt volt nagyon rossz az idei év, de miután a következő évtől már a saját politikánkat folytatjuk, ezért az már a remény éve lesz.

Reményteljes esztendő – ahogy Orbán Viktor fogalmazott –, és mi az ukrán ügyben megmutatjuk, hogy Magyarországnak önálló véleménye van, ugyanakkor ezzel a bezárkózással, blokkosodással ellen tud állni az uniónak és eközben nyit a fejlődő világ, a Kelet irányába

– összegezte Ágh Attila.