Az biztosítók európai szervezete, az Insurance Europe (IE) tizenöt európai országban végzett felmérése szerint a felnőtt lakosság több, mint egyharmadának egyáltalán nincs önálló nyugdíj megtakarítása.
A magyarok harmadának nincsen miből félretennie. Forrás: Pixabay
Magyarországon az európai átlagnál rosszabb a helyzet, csaknem minden második felnőtt tartozik ehhez a csoporthoz.
Az IE 2019 és 2021 után idén június-júliusban harmadszor végezte el nyugdíj takarékossági felmérését, tizenöt tagállamban, így Magyarországon is.
Idén a megkérdezettek 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs semmilyen kiegészítő nyugdíjmegtakarítása. A magyarok most is jóval az átlag felett helyezkednek el, 47 százalékkal (2019: 46%, 2021: 48%).
Magyarországon 32 százalék nyilatkozott úgy, hogy szeretné, de nem engedheti meg magának a nyugdíj célú takarékoskodást – négy százalékkal többen, mint két éve.
Megkérdezték azt is, ki mennyire gondolja, hogy az állami nyugdíjból és a kiegészítő nyugdíjcélú megtakarításokból kényelmesen tud majd megélni idős korában. Az 1-től 5-ig terjedő skálán a magyarok bizonyultak a legpesszimistábbaknak, 2,3-del - írja a Pénzcentrum.
A várható élethossz tekintetében is a magyarok a leginkább borúlátóak: 75,2 évet jósolnak maguknak (két éve még 79,4, négy éve 77,5 volt a várakozás.)
Konkrét összegek megadása esetén – 380 ft/euroval számolva 18 millió forint egyben vagy évi 950 000 forint élethosszig – egyértelmű az elmozdulás a korábbi évekhez képest az egyösszegű kifizetés felé. A kilenc, mindhárom felmérésben résztvevő ország közül 2019 óta nyolcban nőtt az egyösszegű kifizetést választók aránya, ami a feltételezések szerint a járvánnyal és/vagy az inflációval lehet összefüggésben, illetve, hogy az emberek úgy érzik, magasabb hozammal is be tudnának fektetni egy nagyobb összeget.
Mindezek alapján az IE a következő ajánlásokat fogalmazta meg:
· a döntéshozóknak segíteniük kell a többpilléres nyugdíjrendszer továbbfejlesztését
· a szabályozásnak lehetővé kellene tennie, hogy a biztosítók betölthessék ebben meghatározó szerepüket
· a helyi körülmények országspecifikus megoldásokat követelnek
· a nyugdíjpolitikáknak fogyasztócentrikusnak kell lenniük
· a szabályozóknak el kellene ismerniük a nyugdíjtermékek sokszoros hasznát
· a tájékoztatási kötelezettségeket egyszerűsíteni kell, a cél, hogy elkerüljük a fogyasztók túlterhelését információkkal
· a nyugdíjakat összhangba kell hozni a digitális korszakkal
Az Európai Unió 80 év feletti népessége 2017 és 2080 között több mint kétszeresére növekszik. Ez a nyugdíjrendszereket egész Európában jelentős nyomás alá helyezi. Becslések szerint évente mintegy 2 ezer milliárd euró kiegészítő nyugdíj megtakarításra lenne szükség Európában.
Hazánkban 2014 óta vehető igénybe adókedvezmény a nyugdíjbiztosítások díjai után, ami a befizetések 20 százaléka, maximum 130 ezer forint. A kedvezmény kezelésének módja is az öngondoskodást segíti, hiszen az adóból visszajáró összeget az adóhivatal a biztosítónál vezetett számlára utalja, ezzel is növelve az időskori megtakarítás összegét.
Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, év végén jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor. A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen.
Új hozzászólás