Így akarják bevasalni a vadásztársaságokon a gazdálkodóknak járó kártérítést.
Jó néhány vadásztársaság „le fog térdepelni”, ha a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átvállalja a gazdálkodóktól a vadkárkövetelések behajtását, és a korábbinál hatékonyabb eszközökkel lép fel a pénz beszedése érdekében” – értesült vadászoktól a Népszava.
Illusztráció: Pixabay.com
Az érintettek a kamara azon bejelentését kommentálták, miszerint saját behajtó céget alapít és így próbálja elérni, hogy a vadásztársaságok kifizessék a vadkárok ellenértékét.
A NAK szerint ugyanis évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ennek csak a töredékét, alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak.
Forrás: nepszava.hu
16 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Amúgy ma a vadgazdákodás is ugyanolyan spekulációs alapon működik mint minden, így egyre nehezebb kártérítést követelni, sőt sokszor lehetetlen leginkább a kis területen gazdálkodóknak.
A vadászok, de a dörzsöltek is számos trükköt ismernek. Pl. ha egy elütött vad nem pusztult el, de szemlátomást nem sokáig húzza, akkor utána mennek ét átsegítik a szerencsétlent a másvilágra. Ez még viszonylag állatbarát intézkedés, mert mire ott eljutsz egy vadászhoz, az kijön, hogy lelője, addig talán ki is szenvedne.
Az fontos, hogy a vad a vadásztársaságé elütve is, és a tetem is. Tehát ha elviszed, akkor lehetőleg ne lássa meg senki. Ha a vadásztársaság emiatt beperel, el fogod veszíteni.
De az ügyek nem egszen fekete-fehérek. Én egy időben hivatalos erdészeti engedéllyel fát szedtem az erdőn, és találtam egy szép agancsot. Amikor legközelebb jött az erdész, hogy ellenőrizze a faszedést, odaadtam neki az agancsot (pedig azt feketén igen jó áron lehet eladni). Az erdész úgy nzett rám, mint egy földönkívülire. Mondtam, hogy ez a szabály. Egy ideig még nézett, aztán rádobta a terepjáró platójára, megköszönte és elhajtott.
(Képünk csak illusztráció)
Új hozzászólás