Az év elejével eltűntek a kórházak bérnővérei.
Nem jó hír a betegeskedő szavazópolgároknak. Forrás: Pixabay
Ennek hatására több intézményben akadozni kezdett az ellátás – írja a Telex. A bérnővérek alkalmazása a humánerőforrás-hiány oka.
Január eleje óta a budapesti Szent János Kórházban, a Dél-pesti Centrumkórházban és a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben is vannak olyan osztály, ami már kisebb kapacitással működik a bérnővérek nélkül. A Szent János Kórház március 31-ig a kardiológián kívül a gasztroenterológiai, az endokrinológiai és anyagcsere, és a neurológiai osztályait sem tudja teljes kapacitással üzemelni. A kórház nem tudja ellátni a stroke-ügyeleti feladatait, és a gyomor-bél rendszeri vérző betegek akut ellátását sem az érintett kerületekben.
A bérnővérek alkalmazása szerves része az egészségügyi ellátásnak. A bérnővéri rendszer megszűnéséhez hozzájárult a katatörvény szigorítása, ugyanis a bérnővérek egy közvetítő cégnek, nem magánszemélyeknek számláztak. Tíz–húszezren lehetnek azok, akik az egészségügyben katás vállalkozókként dolgoztak. Sok bérnővér helyzete ellehetetlenült, mivel egyéni vállalkozóként nem tudtak tovább katásként adózni, miközben anyagilag ez lett volna a legkedvezőbb számukra.
A fideszes kormány tudatosan szeretné beterelni a bérnővéreket az egészségügyi szolgálati jogviszony alá. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt 2021 márciusában vezették be. A törvény része volt az orvosok nagymértékű béremelése, és számos más változás. Az új jogviszonyt a szakdolgozók 96,3 százaléka írta alá, több mint 106 ezer ember.
A portálnak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke kifejtette, az intézmények a napi ellátást csak a bérnővérekkel tudták megszervezni, amit az egészségügyben jelen lévő humánerőforrás-hiány kényszerített ki. Az egészségügyben hetente 48 óra a ledolgozandó munkaidő, de ezen felül még 12 órát vállalhatnak önként a szakdolgozók, így tehát összesen heti 60 órát dolgozhatnak. A humánerőforrás-hiány azonban ennél sokkal nagyobb volt, amit csak bérnővérekkel lehetett pótolni.
„A cél az lenne, hogy több főállású munkavállaló dolgozzon az egészségügyben, így jobban lehetne számolni velük” – közölte a lappal Soós Adrianna szakszervezeti vezető. Szerinte mindenkinek jó, ha olyanok dolgoznak a kórházakban, akikkel megbízhatóan lehet tervezni. A bérnővérek nem állnak közvetlen jogviszonyban a kórházzal, emiatt kevésbé tervezhető a munkájuk, nem ismerik annyira azt a kórházat, azokat a kollégákat, betegeket, akikhez küldik őket. A szakember szerint a főállású munkavállalók sem örültek annyira a bérnővérek alkalmazásának, mert azt gondolták: mivel ők a kórházak alkalmazottai, így végül a nagyobb felelősség és így a több teher az ő vállukat nyomja.
Január elejétől tilos a nővéreket munkaerő-kölcsönzőn át alkalmazni. Volt olyan kórház, ahol az elmúlt időszakban a nővérállomány akár harmada is ilyen munkaerő kölcsönzőtől érkezett. Kórházi vezetők egyelőre nem tapasztalják, hogy az eddig bérnővérként dolgozók nagy számban átlépnének állandó státuszba az intézményeknél. Egyrészt munkaerő-kölcsönzős bérnővérekként többet kereshettek, másrészt sokan csak így tudják megoldani családi életüket. Pintér Sándorék persze azt állítják: nincsenek ellátási gondok azért, mert kivezették a bérnővéri rendszert.
csak ennyi
barátilag
J.L.