A kormány folyamatosan félrebeszél – A magyar lakosság még mindig szegény

Hiába tolja az arcunkba a kormánymédia, hogy milyen sikeresek vagyunk. 

MTI Fotó: Varga György

Ha megnézzük a lakájmédiát, láthatjuk, hogy egymást érik a gazdasági sikereket ünneplő és a kedvező kilátásokat hirdető cikkek – mutat rá elemző anyagában a 24.hu. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy az idei télen a magyarok több mint fele anyagi gondokkal küzd, és több mint harmadának okoz gondot a rezsiszámlák fizetése. A témában kutatást végzett az Egyensúly Intézet, melynek alapító igazgatója szerint

Magyarországon a közhiedelemmel ellentétben nem a jövedelmi különbségek kirívóak, hanem az ország összességében számít szegénynek.

Kétségtelen, hogy a gazdaságilag katasztrofálisnak számító 2023-as év után nagy  lépésnek számított, hogy a sokáig Európa-rekorder infláció ősszel egy számjegyűre csökkent, és hogy akkortájt a reálbérek is növekedésnek indultak hosszú idő után. Ha viszont nem kizárólag azokon a technikai mutatókon – például az infláción, a reálbéreken vagy a foglalkoztatottságon – keresztül nézzük az ország helyzetét, amelyekkel a kormány láttatja azt, akkor egészen mást vehetünk ki a helyzetünkből.

Az idei télen a magyar emberek fele nem tudja megkeresni a szűkös megélhetéshez szükséges összeget az Egyensúly Intézet szegénységkutatása szerint.

A kutatás szerint jelenleg a válaszadók 3 százalékának nincsen semmilyen jövedelme, miközben 47 százalékot tesznek ki, akik nettó negyedmillió forint alatti jövedelemből gazdálkodnak havonta. A magyar társadalom fele tehát nem tudná szűkös színvonalon sem vezetni életét, további negyede (24 százalék) pedig nem sokkal e feletti színvonalon élne, ha egyedül, házastársi vagy rokoni támogatás nélkül kellene boldogulnia.

Ennek megfelelően az intézet kutatása azt mutatja, hogy

a megkérdezettek bő egyharmadának (34 százalék) nem lesz annyi pénze télen, hogy minden második napon húst vagy halat egyen;

nagyjából ugyanekkora arányban (35 százalék) okoz gondot a rezsiszámlák kifizetése, ezzel az otthon melegen tartása;

a társadalom 25 százaléka gondolja úgy, hogy nem tudna megbirkózni egy hirtelen jelentkező 100 ezer forintos kiadással,

a magyar háztartások szintén 25 százaléka nagy vagy közepes nehézségek árán tudja fedezni, kétharmaduk (67 százalék) pedig kisebb-nagyobb nehézségek árán képes kigazdálkodni a szokásos hétköznapi kiadásokat a válaszok alapján.

Az eredményeket együtt értékelve láthatjuk, hogy a magyar társadalom negyede és harmada közé esik a szegények aránya, az emberek több mint fele pedig köztes állapotba tartozik, tehát nem szegények, de megélhetési gondjaik vannak a hétköznapokban.

Minderről persze a kormány nem beszél, aminek többféle oka is lehet. Az egyik a jobboldali gazdasági ideológia, miszerint ha az egész ország gazdagodik, akkor kvázi az egyén is. Emellett a növekedés valóban lecsorog a társadalom legnagyobb részéhez, csak túl lassan és túl kevéssé.

És persze ott lehet még a háttérben a szavazótábor erősítése is, hiszen ha beszélnének ezekről az égető kérdésekről, akkor el is ismernék azokat, ami sokaknak nem lenne szimpatikus.