Hivatkozás nélkül, másoktól átvett mondatok és gondolatok szerepelnek Karácsony Gergely TDK-dolgozatában, amellyel 2000-ben az egyetemi Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) első, az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) pedig második helyezést ért el. A főpolgármester szerint ez az írás egyben a szakdolgozata is volt. Karácsony 2012-ben egy ilyen eset kapcsán lopásról beszélt és lemondást követelt.
Karácsony 2021. május 31-én arról írt a közösségi oldalán, hogy ezt az írást adta be szakdolgozatnak is:
A Corvinus egyetem könyvtárában nézték már? Szerintem próbálják meg. Oda adtam le, mint tdk dolgozatot. Talán nem is lett olyan rossz, hiszen az egyetemi tdk-t megnyertem vele (igaz, megosztva), az országos tdk-n pedig második lettem.
Az OTDK-dolgozatot lapunk nemrég megtalálta a könyvtárban, és meg is vizsgáltuk. A dolgozatban szó szerint, idézőjel nélkül átvett mondatok szerepelnek Stumpf István egyik tanulmányából. Emellett Karácsony mentorától, a CEU-n oktató Tóka Gábortól is hivatkozás nélkül másolt le gondolatokat.
Fotó: MTI/Purger Tamás
A leginkább szembetűnő plágium Karácsony Gergely dolgozatának és Stumpf István volt alkotmánybíró egyik értekezésének összehasonlításakor derül ki. A volt miniszter 1996-ban írt egy tanulmányt „A választói magatartás hullámzása” címmel. Ebből vett át Karácsony Gergely szinte szó szerint egy érvelést, az eredeti szerzőt viszont nem említette, és idézőjelet sem használt (megjegyzés: az idézőjelek a következő szövegeknél tőlünk származnak, nem az eredeti műből – a szerk.).
Stumpf István ezt írta 1996-ban:
Ez az értelmezés nem a csoporttagok értékpreferenciáiból, hanem a csoportok/rétegek társadalmi helyzetéből vezeti le a pártokhoz fűződő viszonyt, a választási szociológia alapegységeinek nem az individuális választót, hanem a csoportokat és a pártokat tekinti. A szociológiai nézőpont sokkal inkább a választás miértjeire, semmint a hogyanjaira keresi a választ.
A főpolgármester dolgozatának elején, rögtön a 4. oldalon írta le gyakorlatilag ugyanezt, mindössze néhány kifejezést módosított. Karácsony nem hivatkozta le, hogy Stumpf gondolatairól és szövegéről van szó:
Ez az értelmezés nem a csoporttagok értékpreferenciáiból, hanem a csoportok társadalmi helyzetéből vezeti le a pártokhoz fűződő viszonyt, a kutatás alapegységeinek nem az individuális választót, hanem a csoportokat és a pártokat tekinti. A szociológiai nézőpont sokkal inkább a választás miértjeire, semmint a hogyanjaira keresi a választ.
Karácsony Gergely a dolgozat más pontjain mentorára, Tóka Gáborra sem hivatkozott, amikor annak „Választói magatartás” című tanulmányából vett át gondolatokat, bár igyekezett ezeket valamivel jobban átfogalmazni. Itt sem találni utalást arra, hogy a gondolatok nem tőle származnak.
Van olyan rész is a dolgozatban, amelynél ugyan megjelöli Tóka Gábort, mint szerzőt, de ahelyett, hogy Karácsony idézőjelbe tette volna mentora gondolatait, rövidített átfogalmazásokkal próbálkozott. Ezekbe azonban komoly hiba csúszott: míg Tóka az 1885 és 1985 közötti szavazatmegoszlásokról ír, Karácsony ezt nemes egyszerűséggel 1985 és 1985 közötti időszakra módosította. Ráadásul Karácsony azokat a külföldi szerzőket nem tüntette fel eredeti forrásként, akikre Tóka Gábor hivatkozott.
Íme Karácsony verziója:
Tóka Gábor pedig így írt erről 1994-ben, a „Pártok és választóik 1990-ben és 1994-ben” című tanulmányában a Tárki évkönyvének 360. oldalán : „az 1990-es és 1994-es magyar választásokon a területi pártlistákra leadott szavazatok megoszlása alapján az index értéke 28,3. Az aligha okoz meglepetést, hogy ez az érték több, mint háromszorosa az 1885 és 1985 közötti száz év nyugat-európai átlagának (ld. Bartolini és Mair, 1990). (…) Azaz, a magyarnál kétségkívül magasabb lengyel, cseh és szlovák illékonysági mutatók magyarázata az intézmények, nem pedig a választók pártkötődéseinek nagyobb instabilitásában keresendő.”
Érdekesség, hogy valamilyen oknál fogva a TÁRKI 1994-es évkönyvéből egyedül Tóka tanulmánya nem érhető el online, az a dolgozat, amelynek gondolataiból Karácsony a tudományos hivatkozásrendszer szabályait többször figyelmen kívül hagyva szemezgetett.
Karácsony Gergely nemcsak másokról másolt – egyszerűen átemelt bekezdéseket saját korábbi dolgozatából is. A Corvinus egyetem szabályzatában önplágiumként definiálják, ha valaki saját szövegét „újrahasznosítja”, vagyis korábbi munkákból vesz át szövegrészeket, hivatkozás nélkül.
A 2000-es dolgozat 13. oldalán szereplő mondatot –
A szavazatok nagy arányú instabilitását tapasztalhatjuk akkor is, ha nem a pártok közötti globális eredményket vizsgáljuk, hanem az egyes választók prefereniáinak változását. Erre az ún. panelvizsgálatok a legalkalmasabbak, mert ezek kiszűrik a visszaemlékező válaszadásból következő szisztematikus torzításokat.”
– az „ún.” rövidítés kivételével átvette az 1999-es dolgozatából , de nem hivatkozta (a szöveghibák Karácsonytól származnak – a szerk.).
Sőt, ez eredetileg sem Karácsony gondolata volt, hanem Fábián Zoltántól, Angelusz Róberttől és Tardos Róberttől vette. S míg az egy évvel korábbi tanulmányában Karácsony hivatkozta a három szerzőt, ezúttal nemhogy a saját korábbi tanulmányára nem utalt, de Angeluszra és Tardosra sem.
Volt idő, amikor még a főpolgármester is érzékeny volt a tudományos munkára. Az ATV felvételei alapján ugyanis 2012-ben éppen Karácsony Gergely nevezte piti tolvajnak és hazudozónak az akkori köztársasági elnököt, miután kiderült, hogy Schmitt Pál kisdoktori dolgozatában nem használt lábjegyzeteket, csupán az iromány végén jelezte a felhasznált irodalmat, és hosszabb részeket szó szerint, idézőjel nélkül használt fel. Akkor Schmitt Pál lemondott.
Karácsony Gergely 2012. március 30-án az ATV műsorában a következőket mondta:
Én egyetemen tanítok és folyamatosan bepróbálkoznak hallgatók azzal, hogy plagizálnak dolgozatokat. Csak most már az interneten keresztül nagyon könnyű ezt ellenőrizni. És amikor hát kapnak egy egyest, akkor mindig jönnek sírni, hogy de hát mégiscsak, hát, hogy ez nem plágium volt. Most kicsit úgy érzem, hogy nehezebben fogok tudni érvelni, ha a köztársasági elnök marad. (…) Egy ország, meg egy demokrácia attól működik jól alapvetően, hogy vannak bizonyos normák, amiket betartunk. Ha ezek a normák sérülnek, akkor egyszerűen nem jutunk egyről a kettőre. És hát azok az emberek sértik meg ezeket a normákat, akiknek éppen arról szólna az életük, hogy folyamatosan ezeket megerősítsék, ugye benne van az alkotmányban, hogy őrködnek a demokratikus intézményrendszer működése felett, és közben piti – hát, bocsánat – tolvajok és hazudozók.
Reagált Karácsony Gergely
Kerestük az ügyben Karácsony Gergely hivatalát, hogy reagáljanak a cikkben megfogalmazott vádakra. A főpolgármester válaszában azt írta:
Ez egy győztes, többször elismert diákköri dolgozat, amelynek az érdemi része saját adatelemzéseimen alapult. Az elméleti bevezetésben többek között a saját konzulenseim írásaira hivatkoztam. Az említett tanulmányok természetesen benne vannak a hivatkozásjegyzékben, sőt a szövegben is. Zárójelben, a gondolat végén, ahogy azt kell. Nekik és másoknak is feltűnt volna a plágium, hiszen a dolgozat a legszigorúbb szakmai kontrollon ment keresztül, különben nem díjazták volna sem a TDK-n, sem az OTDK-n
Karácsony Gergely hozzátette:
hálás a propagandamédiának, „hogy az újabb vérszegény lejáratási kísérlettel jelzik a budapestiek felé: tényleg semmit, de semmit nem tudnak felhozni ellenem.”
25 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás