Egy családi ház energiaellátása 60 ezer forintból megoldható, ha van otthon egy hidegfúziós erőművünk. A “bökkenő” ott van, hogy ez nem havi költség, hanem éves! Hihetetlen? Ma még bizonyára igen. ...az új szerkezettel feleslegessé válik a kábelrengeteg, ami jelenleg az áramot továbbítja.
Forrás:
szeretem.net
Feltöltő: Rockxy
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
31 hozzászólásarrow_drop_down_circle
A hidegfúzió olyan energiát termel mint mondjuk egy hasonló nagyságú magfúzió, csak "tiszta" azaz nincs utána sugárzás, és robbanás sem történik.
nemethpeter.blog.hu/2012/01/14/2012_a_hidegfuzio_eve_lesz
Maradjunk abban, hogy amit a cikkben elolvashattunk az nem exoterm folyamat.
Nem termelődhet hő ott ahol az atomos kötés megváltoztatása eleve energiabevitellel érhető csak el.
A lényege: a hidrogénatomok egyesülnek egymással és hélium keletkezik. Közben hatalmas energiamennyiség szabadul fel.
Ez földi körülmények között kizárólag két formában volt eddig megvalósítható, az egyik a másodperc milliomod részéig laboratóriumokban, a másik a legpusztítóbb nukleáris fegyverekben az ún. hidrogénbombákban.
Természetesen a közönséges hidrogén gáz atomjai nem akarnak egymással egyesülni, arra csak az ún. izotópjaik egy része képes.
Ezek az ún. nehézhidrogének a deutérium és a trícium képesek.
Ezek a természetben igen ritkán, de megtalálhatók, az oxigénnel alkotják az ún. "nehézvizet".
Ennek előállítása igen költséges, a grafit mellett az első ún. mioderátor volt, iparserű előállítását a II. vh. előtt a mémetek dolgozták ki és az általuk ellenőrzött Norvégiában - felhasználva az ottani bőséges vízenergiát gyártották is.
Ha a nehéz hidrogén vegyületeket nagy nyomásnak és igen magas hőmérsékletnek teszik ki, akkor beindul a hidrogénizotópok egyesülése ezzel megvalósul a magok egyesülése amit latinul fúziónak hívnak.
Az első magfúziót sikerült már a '40-es évek végén megvalósítani, mégpedig a Bikini szigeteken felrobbantott hidrogénbomba formájában.
Teller fizikustársai igen szkeptikusak voltak a kísérlet előtt, sokan azon a véleményen voltak, hogy a "begyújtáshoz" azaz a folyamat beindításához használt atomtöltet elrobbanásakor szétolvasztja majd a burkolatot és a benne lévő nehézvizet meg egyszerűen elpárologtatja.
Úgy érzékeltetésül talán elég annyit mondani, hogy a hidrogén egyesülés középpontjában a hőmérséklet meghaladja a 20 millió °C értéket! Ehhez képes a hagyományos atombomba kifejezetten langyos...
Természetesen ez a rendszer így kizárólag fegyvernek használható csupán, amely tulajdonképpen...
Kizárólag arra voltak használhatók, hogy a hidegháború nagyhatalmai egymást sakkban tarthassák és idővel befejeződjön maga a hidegháború.
A folyamat különben teljesen „tisztává” tehető, ha sikerül a magfúziót úgy létrehozni, hogy nem hagyományos atom robbanás indítja be, hanem más módon megy végbe az.
Nagy ígéretnek bizonyult a lézerek kidolgozása, mert az egy pontra irányított több lézersugár találkozási pontján létrejöhet elviekben olyan magas hőmérséklet é nyomás, amelyeknél már létrejön a fúzió.
Ezen az elven működött már a hatvanas évek közepén végén a szovjet TOKAMAK berendezés és Angliában egy hasonló a harwelli nukleáris kutatóintézetben. Ha jól emlékszem, akkor ennek a neve a”Zéta” volt.
Ez utóbbi egy kísérlet során megsemmisült, ugyanis a „8”-as formájú reaktortérben több millió °C hőmérsékletű plazmaszál egy azt körbevevő tekercsrendszer belsejében keringett mélyvákuumban. A tekercsrendszer volt a mágnes-csapda, az igen erős mágneses tér a plazma köteget nyomta össze igen vékonnyá, eközben a nyomás hatására létrejön az a nyomás amely már alkalmas a fúziós folyamat beindítására. Egyszer műszaki hiba miatt kimaradt a mágnes-csapda táplálása, a több millió °C plazma meg hozzáért a csapda falához.
A hatás nem maradt el, a több méter vastag vasbetonfalakat széttakarította….
Állítólag így jártak a szovjetek is a TOKAMAK-kal. Azért nem kell elfelejtkezni, hogy ezeket a kísérleteket a szovjet magfizikusok is kiemelten fontosan kezelték. Így amag fúziós folyamatok tanulmányozását – lévén hogy a világ hidrogénbomba jellegű robbanófejeinek cca. a felét a volt Szovjetunió birtokolta – jelenleg pedig Oroszország. És persze mi magyarok is igencsak jeleskedtünk ebben a tudományágban is! A volt Szovjetunió Egyesített Magfizikai Kutató Intézetében, Dubnában elismerten a legjobbak között tartották annak idején nyilván a magyar tudósokat.
A hagyományos...
A mai kutatások arról szólnak, hogy fizikusok ismét találtak egy tudományos vágyálmot a egyfajta modern „Bölcsek Kövét” az ún. „hideg fúziót”.
Ennek a lényege, a magegyesülés alacsony hőmérsékleten való beindítása és folyamatossá tétele.
Ha ezt sikerülne megvalósítani, akkor, ezzel már lehetne erőműveket működtetni, mégpedig úgy, hogy gyakorlatilag környezetszennyezés menetesen korlátlan energiamennyiség állatható lenne elő.
Hogy ennek a hírnek mennyi a tudományos alapja, így megítélni nem lehet, majd – reméljük – az idő igazolja.
Városi legendák szólnak arról, hogy a hideg fúzió már régen kidolgozott állapotban van, csak az olajlobbi nem engedi bevezetni, mert akkor önműködően válnának szükségtelen rosszá.
Ezt sem tudni, hogy ennek a hírnek van-e egyáltalán valóságalapja, vagy csak a dús fantáziájúak által közreadott álhír kategóriába sorolandók?
Elnézést a magasabb elméleti fizikai végzettségűektől, de közérthetőre így sikerült megfogalmaznom ezt a valóban ígéretes jelenséget
Nicola Tesla - aki mellékesen anyai ágon magyar volt - is nyom nélkül eltűnt. Ő az ún. "nullponti" energia felhasználását kutatta. Magyarul a gravitációt próbálta energiatermelésre megszelídíteni és a korabeli visszaemlékezések szerint igen kecsegtetőek voltak a kísérleteinek az eredményei. Ez meg a múlt század '30-as éveiben történt.
A szabadalmi hivatalokból is nyom nélkül eltűntek a beadott dokumentumai.
Ez viszont tény!
Különben remélem megértetted a folyamat működésének a lényegét?
(Lehet, hogy Nikkelport kellene vásárolni még időben? Azt hiszem nem romlandó.) :)
El van nézve!:-)
Nem szeretném lektorálni a hozzászólásaidat, de már az elején nagyon sántít!
Teller szerepe egészen más volt, ahogy azt Fermi is elmondta.
"1919-ben egy amerikai csillagász, Henry Russell matematikailag leírta azt a fizikai folyamatot, melynek során a Nap hidrogénatomjai egyesülnek, ennek során hélium atommagok és óriási energia keletkezik. A folyamat neve magfúzió.
1939-ben Hans Bethe német fizikus részletes matematikai levezetéssel leírta, hogyan lehetne a folyamatot a Földön is végrehajtani, és fúziós reaktort létrehozni.
1951-re Spitzer befejezte az első hidrogénplazma-fúziós reaktor munkálatait, amit stellarator-nak nevezett el."
"Jelenleg a franciaországi Cadarache város mellett épül egy ITER-nek nevezett kísérleti erőmű, amely már 400 MW leadására lesz képes. Nemzetközi összefogással épül, a várható költsége 16 milliárd euró körül várható."
www.vntv.hu/vivanaturavideo.php?vid=b9904d94d
A magfúziós folyamatot matematikailag leírni egy dolog, megvalósítani egy másik.
Különben Fermi - aki az első irányított maghasadást valósította meg a Berkley Egyetem tornacsarnokában felépített reaktoron - semmi mást nem mondott, mint az előzményeket írta le.
Ezek voltak az elméleti előkészületek.
A gyakorlati megvalósítás csak ezután jött.
Ott fogalmaztam pontatlanul, hogy valóban nem Teller fedezte fel a magfúziót, viszont az ő vezetésével sikerült először a gyakorlatban megvalósítani.
És ennek az elvi lehetőségét vitatták a kortársai. Igen sokan voltak azon a nézeten,hogy egy - akkor már szokványosnak nevezhető - atomrobbanáson, ami a maghasadáson alapul - más nem fog történni.
És az előzetes szkepticizmust az élet nem igazolta, a fúzió létrejött.
Se az energiatermelés - tehát a békés polgári felhasználástól ez még nagyon messze van.
Itt az alapvető áttörést kizárólag a "hideg" fúzió megvalósíthatósága hozza meg majd egyszer.
Ugyanis a "forró" fúzión alapuló erőmű építésére nem volna épelméjű ember aki engedélyt merészelne adni.
És nem volna település sem, amelyik hozzájárulna. hogy a közelében ilyen működési elvű erőmű épüljön. Ez nagyjából egyet jelentene ugyanis egy hidrogénbombával való szomszédságnak.
Az ipari szintű energiatermelés is, önmagában többszörösen veszélyes a környezetre, csak ismerjük a megfelelő technológiákat, amelyek lehetővé teszik az elfogadható kockázatok melletti üzemeltetést.
És itt egyáltalán nem a nukleáris erőművekre gondolok!
Egy hagyományos hőerőműnél is elég ha a nagynyomású gőzt termelő kazánokra, vagy az energiaátalakítást jelentő turbógenerátorokra gondolok.
Annak idején szeretett iskoláimban külön tantárgy volt a "Villamos Művek Védelme" amely ezeket az ismereteket taglalta.
Azóta - a számítógépes vezérlés és szabályozás - alkalmazásával a védelmek működési gyorsasága igen jelentősen megnőtt, az új berendezési elemek pedig a megbízhatóságot növelik...
Őszinte örömmel üdvözlök minden olyan hírt, ami arról tudósít, hogy ezen a területen előrelépés történik, mert ha valóban sikerül áttörést elérni, akkor gyakorlatilag az emberiség energiaproblémái megszűnnek létezni.
A környezetvédelem, pedig robbanásszerűen fog szintén előrelépni.
Nos, ahogy én tudom, azon a bizonyos hétvégi pikniken Fermi adott egy öteletet, jó barátjának Tellernek, aki ekkor a fejéhez kapott, és csapot papot hátrahaygva elrohant.
Ezen ötlet alapján született meg a hidrogénbomba.
Milyen ötletet adhatott Fermi, Tellernek?
"Hosszú betegség után 85 éves korában meghalt Martin Fleischmann brit kémikus, aki 1989-ben kutatótársával azzal a bejelentésével döbbentette meg a világot, hogy szobahőmérsékleten, asztali laboratóriumi készülékben nukleáris fúziót, hidegfúziót értek el. Fia, Nicholas bejelentése szerint a már évek óta Parkinson-kóros tudós múlt pénteken halt meg az angliai Tisburyben lévő otthonában.
Fleischmann a világ egyik vezető elektrokémikusa volt, amikor 1989-ben kutatótársával, Stanley Ponsszal közölték, hogy magfúziót értek el a Utahi Egyetemen lévő laboratóriumukban, lényegében szobahőmérsékleten."
index.hu/tudomany/2012/08/08/elhunyt_a_hidegfuziot_bejelento_kemikus/
Lehetséges, hogy pl. azt, hogy a hidrogénfúzió "begyújtásához" az atommaghasadáson alapuló rendszer alkalmas.
Vagy talán a fúzió "üzemanyagának" az addig főleg moderátorként használt nehézvíz megfelel.
Nem tudni.
Nos, tudjuk, hogy mi tanácsolt Tellernek, Fermi.
Jól gondoltad.
Azt tanácsolta neki, hogy a hidrogénbombát atombombával indítsa.
Ekkor kapott a fejéhez Teller, s később ezt is tette.
Új hozzászólás