Szerbiát fenyegetik a dzsihadisták

Az Európa délkeleti kapujaként időről időre felértékelődő, jelenleg különösen potenciális gázszállítási útvonalként a figyelem középpontjába került Balkán hagyományosan a hatalmi vetélkedés terepe. Így van ez most, negyedszázaddal a berlini fal leomlása után is, amikor a térség feletti befolyásért továbbra is a Nyugat, Oroszország és Törökország vívja különböző eszközökkel kisebb-nagyobb csatáit. A Balkán sem Európában, sem Amerikában nem került a külpolitika látóterébe a Szovjetunió összeomlása után. Oroszország azonban a pravoszláv testvériségre és a régre visszanyúló történelmi kapcsolatokra alapozva még gyengén is igyekezett rajta tartani a kezét a térségen. A múlt század 90-es éveiben Moszkva felé húzott a szovjet idők legodaadóbb szocialista barátja, Bulgária, amelyet még Oroszország szabadított fel 1878-ban az évszázados ottomán iga alól. Hagyományosan erős szálak fűzik a Kremlt a régió ma is legbaloldalibb érzelmű országához, Görögországhoz, amelyet egyebek mellett...