Észak-Korea azt állítja, hogy hidrogénbombát robbantott

Az észak-koreai állami média közölte, hogy az ország sikeres kísérleti robbantást hajtott végre egy hidrogénbombával szerdán. Nem sokkal korábban a dél-koreai és a kínai földtani intézet is arról számolt be, hogy emberi tevékenység, feltételezhetően robbanás okozta földrengést észlelt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság északkeleti részén. 

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető december elején utalt rá, hogy a kelet-ázsiai kommunista diktatúrának hidrogénbombája is van, de ezt az Egyesült Államok és Dél-Korea, valamint független szakértők is kétkedve fogadták. Az atommaghasadás elvén alapuló atombombánál sokkalta pusztítóbb erejű a hidrogénbomba, amely a magfúzióval vált ki robbanást; ugyanakkor sokkal nehezebb is létrehozni egy ilyen fegyvert.

Phenjan közlése előtt másfél órával térségbeli földtani intézetek arról adtak hírt, hogy a Richter-skála szerint 4,9 és 5,1 közötti erősségű földrengést észleltek a felszín alatt kis mélységben Észak-Korea északkeleti részén, nem messze Kildzsu városától, amelynek körzetében található a legfőbb észak-koreai nukleáris kísérleti központ is. A földmozgást Dél-Korea, Kína és az Egyesült Államok földtani intézete, valamint az európai EMSC földrengéskutató intézet is észlelte.

Phenjan nem sokkal a földmozgásról szóló hírek megjelenése után közölte, hogy közép-európai idő szerint hajnali fél öt órakor "fontos bejelentést" fog tenni.

A kínai jelentések arról szóltak, hogy a rengés epicentruma a földfelszínhez viszonyítva "nulla kilométeres" mélységben, azaz közvetlenül a felszínen volt. Az amerikai földtani intézet (USGS) ugyanakkor arról számolt be, hogy a földrengés epicentruma 10 kilométerrel a felszín alatt volt. A jelentések alapján a földrengés epicentruma 30-50 kilométerre volt Kildzsu városától, amelynek körzetében található a legfőbb észak-koreai nukleáris kísérleti központ is. Phenjan ezen a területen hajtotta végre korábbi atomrobbantásait.

A dél-koreai külügyminisztérium válságtanácskozást hívott össze a földmozgás miatt, és a szöuli nemzetbiztonsági tanács is összeült. A dél-koreai hírszerzés közölte, hogy egyelőre információkat gyűjt a történtekről, és nem tudja megerősíteni, hogy atomrobbanás történt-e. Azt mindazonáltal hangsúlyozta a szervezet, hogy Phenjan értesüléseik szerint sem az egyetlen szövetségesének számító Kínát, sem az Egyesült Államokat nem értesítette előre arról, hogy atomrobbantásra készülne.

A japán kormányszóvivő, Szuga Josihide szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, a korábbi tapasztalatok alapján lehetséges, hogy atomrobbantásról van szó. A japán kormány még vizsgálja a történteket, és az eset kapcsán összehívta Észak-Koreával foglalkozó ügycsoportját – tette hozzá.

Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma is azt közölte, hogy vizsgálják az esetet.

Észak-Korea korábban három kísérleti atomrobbantást hajtott végre, a legutóbbit 2013 februárjában. Ezekről – hivatalos bejelentés hiányában – a robbantások által okozott földrengések nyomán szerzett tudomást a nemzetközi közösség.

Szintén szerdán, nem sokkal a földmozgás előtt a Yonhap hírügynökség egy dél-koreai tisztségviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Észak-Korea tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétával hajtott végre kísérleti kilövést a múlt hónapban. Ezt ugyanakkor a Reuters brit hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó dél-koreai katonai források nem erősítették meg, szerintük ettől még messze van Phenjan.

Észak-Korea az utóbbi időben szakértők szerint azon dolgozott, hogy minél kisebb atomtöltetet tudjon előállítani, s ennek nyomán képes legyen ballisztikus rakétákat is felszerelni nukleáris robbanófejjel. Egyes megfigyelők szerint a legnagyobb hatótávolságú és legfejlettebb észak-koreai rakéták akár képesek lehetnek elérni az Egyesült Államok nyugati partját is, bár az észak-koreai atom- és rakétaprogrammal kapcsolatos információk valóságtartalmával kapcsolatban sok a kétely kutatók részéről.