A bezártságszindróma az az állapot, melyben a betegek ugyan öntudatuknál vannak, de sem mozogni, sem kommunikálni nem tudnak – még arckifejezésekkel vagy szemük mozgatásával sem. A szakértők úgy vélték, az ilyen emberek nagyon boldogtalanok.
Most azonban a genfi Wyss Bio- és Neuromérnöki Központ tudósai hatalmas áttörést értek el a rendellenesség kutatásában: az általuk vizsgált négy, teljes bezártságszindrómában szenvedő alanynál sikerült elérniük, hogy egy eszköz segítségével kifejezzék gondolataikat.
Az amiotrófiás laterálszklerózissal diagnosztizált betegeket egy nem invazív agy-számítógép interfészre csatlakoztatták – az eszköz egy érzékelőkkel és vezetékkel ellátott sapka.
A szerkezet közeli infravörös spektroszkópiát és elektroenkefalográfiát használ, hogy felmérje a vér oxigénellátottságát, valamint az agyban lévő elektromos aktivitást – ezek ugyanis eltérőek, ha az alany “igenre”, vagy éppen “nemre” gondol. Az eszköz csatlakoztatása után a betegek így képesek voltak válaszolni az eldöntendő kérdésekre.
A résztvevőkhöz számtalan kérdést intéztek. Az egyik betegtől például házassági engedélyt kért a lánya – a férfi azonban nem hagyta jóvá a frigyet.
Azt találtuk, hogy mind a négy vizsgált személy képes volt válaszolni az általunk feltett személyes kérdésekre, egyedül a gondolataikat felhasználva
– mondta Niels Birbaumer, az intézet neurológusa.
A több héten át tartó vizsgálat alatt a páciensektől többször megkérdezték, hogy boldogok-e? A válasz minden alkalommal igen volt.
A szakértő szerint az életminőség a gondoskodással és figyelemmel van összefüggésben, melyet a betegek a családjuktól, ápolóiktól és barátaiktól kapnak. Hozzátette, nem zárja ki, hogy a fizikai bénultság nyugodt állapotot eredményez az agyban, ez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegeknek ne legyenek vágyaik és törekvéseik.
Birbaumer bízik benne, hogy technológiájuk egy nap széles körben elérhetővé válik, megkönnyítve a bezártságszindrómás páciensek életét.
A svájci kutatócsapat következő célja egy olyan rendszer kiépítése, mellyel az alanyok betűket és szavakat is kijelölhetnek gondolatban. Bár jelenleg a kísérletek nem invazív eszközökkel zajlanak, a szakértők úgy vélik, egy nap talán beültethető szerkezeteket is létrehoznak majd.
(24.hu)
Új hozzászólás