Hvang Kjo Ahn dél-koreai ügyvezető államfő és miniszterelnök nem járult hozzá ahhoz, hogy az ügyészség házkutatást tartson az elnöki palotában, és bizonyítékokat gyűjtsön a tisztségéből felfüggesztett elnököt, Pak Gun Hjet és környezetét érintő korrupciós ügyben indított nyomozáshoz.
Forrás:
Origo
RSS tartalom,
A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
"Tényi István az mno.hu-nak elmondta, hogy az utóbbi három és fél évben nagyjából 180 feljelentést és több mint 100 közérdekű bejelentést tett, a legtöbbször korrupció és pénzügyi visszaélések gyanúja miatt. Ezekből csak két ügy jutott el a vádemelésig: „Sokszor indoklás nélkül megy az egész a kukába”. Példaként felhozta, hogy az MNB-alapítványok százmilliárdos pénzköltései miatt két eljárás indult, kétszer került sor feljelentés-kiegészítésre, de aztán úgy találták a hatóság részéről, hogy nincs miért vizsgálódniuk.
1., A sajtó megkérdőjelezte a bűncselekmény gyanúját
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) arra hivatkozva utasított el egy feljelentést az év végén, hogy sajtóhírek alapján ugyan mulaszthattak a magyar hatóságok, de mivel ezzel ellentétes tartalmú cikkek is megjelentek, nem elegendő a gyanú a nyomozás megindításához. Tehát a bűncselekmény gyanúja már a sajtóban megkérdőjeleződött.(Pharaon-ügy)
2., Elévülési időn túli időszak és már nem aktív kapcsolatok
Nem merült fel a bűncselekmény gyanúja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Kiemelt Ügyek Osztálya szerint azzal a fideszes politikussal és középiskolai tanárnővel szemben, akikről kiderült, hogy offshore-cégek révén költségvetési csalás elkövetésében lehettek érintettek. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkára, a NAV vezetője szerint “a sajtóértesülések jellemzően elévülési időn túli időszakra, illetve már nem aktív kapcsolatra vonatkozóan tartalmaznak információt, így azok kapcsán ellenőrzés elrendelésére nem kerülhetett sor”.
3., Nem bűncselekmény, ha előtte írtak róla egy jogszabályt
A rendőrség a nyomozás megszüntető határozatában azt írta, az értékesítések az önkormányzat által megalkotott jogszabályok szerint zajlottak. Ezen túlmenően a nyomozó hatóság olyan ügyleteket ismertetett, amelyeket senki sem kifogásolt, ezért a feljelentő úgy érezte, hogy a rendőrség ezzel...
Ki tudta találni, mi volt ez az eset?
Juhász Péter, az Együtt alelnöke, az V. kerület önkormányzati képviselője tett feljelentést.
4., A tanú nem szavahihető, az interjúalany hazudik
Nem volt miért vizsgálódni az ügyészség szerint, mert a vezető fideszes politikus megvesztegetéséről tanúként vallomást tévő személy nem hiteles, illetve amiket elmondott, azok meg nem egyértelmű állítások. Az a tévéinterjú pedig, amely szerint ugyanez a politikus kenőpénzt kapott, az ügyészség meglátása alapján azért nem adott okot a vizsgálódásra, mert az interjúalany egy másik ügy vádlottja, és vallomásaiban semmilyen hivatalos személyt érintő vesztegetésről nem tett említést, tehát az interjúban nyilván hazudott.
(Portik vallomáésa Rogán ellen)
5., Kigyúrt verőemberek jelenléte nem sérti a népszavazás rendjét
Mivel a népszavazás rendjét nem sértették meg, így nincs mit nyomozni sem – állapította meg a rendőrség, továbbá a Budapesti Nyomozó Ügyészség szerint az intézmény vezetője sem követett el bűnpártolást azzal, hogy elküldte a rendőröket. Ugyanakkor a Kúria az üggyel kapcsolatban azt állapította meg, hogy az ellenzéki politikus a népszavazási kérdését azért nem tudta elsőként leadni, mert az őt akadályozó csoport jogellenes magatartást tanúsított."
Három év után idén március 21-én bűncselekmény hiányában zárta le a Központi Nyomozó Főügyészség azt a nyomozást, amelyben személyes adattal való visszaélés gyanújával járt el, holott felmerült a korrupció lehetősége is. Azonban a KNYF úgy vélte, hogy az ügyben még személyes adatokkal sem élt vissza senki. Továbbá megállapították, hogy elfogadható az érintett városvezető azon védekezése, miszerint az általa felolvasott listát maguktól a pályázóktól érkező adatok alapján állította össze. Az ügyészség következtetése azért is merész, mert tanúvallomások szóltak a polgármester által előadottak ellenkezőjéről.
7., Szervezeten belüli szakmai vita
Szervezeten belüli szakmai vita, így nem lehet visszaélésről beszélni – ezt a rendőrség mondta ki egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetősége által leállított ügyről. Az pedig, amikor az ügyintéző a statisztikai lapra olyan számot írt be, ami a „szabj ki büntetést” helyett azt jelentette, hogy „ne csinálj semmit”, az csak tévedés, és „a tévesen kitöltött statisztikai lap önmagában nem alkalmas büntetőjogi felelősség megállapítására, célzat hiányában adminisztrációs hibának tekinthető, mely fegyelmi eljárás keretében vizsgálandó”. A Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának Kiemelt Ügyek Osztálya konkrétumok hiányára hivatkozva nem boldogult olyan ügyekkel sem, amelyekben a feljelentő azt sérelmezte, hogy a vizsgálatok leállítása tízmilliárdoktól fosztotta meg a költségvetést; a hivatali visszaélés gyanúja nem merült fel.
8., A bűnügyi zár hátráltatná a felszámolást
A cég vagyonának egy részét azért nem vette bűnügyi zár alá a Fővárosi Főügyészség, mert az megnehezítette volna a felszámolási eljárást, és „kitolta volna a sértetti igények kielégítését a büntetőeljárás végének még jelenleg is bizonytalan idejére”.
Nemrég olvashatott nálunk erről az ügyről. De mi is volt ez?
Kapcsolódó cikkeink
Az ügyészség nem értett egyet...