A Vöröskereszt szerint már több mint 1,7 millióan menekültek el Ukrajnából.
Az orosz-ukrán háború 13. napján sem csitulnak a fegyverek.
Gyerekek is áldozatul estek Szumi éjjeli bombázásának
A 444 cikke szerint keddre virradó éjjel az oroszok repülőgépekről bombázták Szumi városát Északkelet-Ukrajnában. A támadásnak legalább 10 áldozata van, köztük gyerekek. A régiót védő ukrán katonai vezető a Facebookon azt írta, hogy "gyerekeket gyilkolnak, sosem bocsátjuk meg nekik!" (444)
Anya gyermekével menekül Irpinyből, Kijev egyik elővárosából egy szétrombolt hídon március 7-én
Fotó, címlapkép: AFP/Dimitar Dilkoff
Erős nőnapi üzenettel készültek az ukrán katonanők az oroszoknak
A Rzeczpospolita lengyel konzervatív-liberális lap közölt kedd reggel egy Twitterre feltöltött videót, amelyen katonaruhás ukrán nők láthatóak. A március 8-ai nemzetközi nőnaphoz képest erős az üzenet:
"Minden gyermekért, nőért, öregemberért, lerombolt házért, utcáért, sőt pajtáért, úgy fogunk lelőni titeket, mint a veszett kutyákat"
- olvasható a cikkben.
#Ukraine will definitely win with such girls. Happy holiday!#8march #Ukraine️ #RussianUkrainianWar #StopRussia pic.twitter.com/ZEhapiDlUP
— SSSCIP Ukraine (@dsszzi) March 8, 2022
Putyin Szíriában toboroz zsoldosokat egy Pentagon-forrás szerint
A Guardian a Pentagon egyik magasrangú védelmi tisztviselőjére hivatkozva arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyinék Szíriában keresnek zsoldosokat az Ukrajna elleni harc folytatására – írja a hvg.hu.
A cikk szerint az nem világos, hogy hány embert vennének fel a szír területekről, és a feltételekről sem tudni. Az informátor szerint ugyanakkor már az is jelzésértékű, hogy felmerült a toborzás gondolata.
"A Guardian szerint az állítólagos hír először egy szíriai weboldalon kezdett terjedni, ahol arról írtak: Moszkva hat hónapos szerződést kötne a külső segítőkkel, akik szolgálatáért havi 200-300 dolláros fizettség járna. A portál hozzáteszi: a már Ukrajnában lévő zsoldosok közt is sok olyan lehet, aki Szíriából lett átvezényelve a másik országba" – olvasható a cikkben. (hvg.hu)
Vöröskereszt: már több mint 1,7 millióan menekültek el Ukrajnából
A hvg.hu az MTI hivatkozva arról számolt be, hogy a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének elnöke arra figyelmeztette a világot, hogy hatalmas hiányokhoz és migrációs mozgásokhoz vezethet az ukrajnai humanitárius válság.
Francesco Rocca virtuális sajtótájékoztatóján arról beszélt, számítani lehet rá, hogy az ukrajnai konfliktus az elkövetkezendő években Európa legsúlyosabb humanitárius válsága lesz. Kiemelte, hogy Ukrajnán belül millióknak van szüksége ivóvízre és élelmiszersegélyre, sokan pedig orvosi segítség nélkül maradtak a járhatatlan utak és az elektromos hálózatok leállása után.
"Hangsúlyozta, hogy a helyzet kezeléséhez segélymunkásokra volna szükség, akiknek azonban szavatolni kell a biztonságát, egyúttal méltatta az ukrajnai Vöröskereszt eddigi munkáját. A szervezet munkatársai halálos veszedelemben, fáradhatatlanul végzik feladataikat, egyebek között élelmiszert osztanak, és traumatizált emberek százezreinek segítenek átjutni a határon – emlékeztetett.
A háború 12 napja során civilek százai vesztették életület, és több ezren sebesültek meg. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint már több mint 1,7 millióan menekültek el Ukrajnából, több mint a felük Lengyelországba" – olvasható a cikkben. (hvg.hu)
723 millió dollárt szedett össze a Világbank Ukrajna megsegítésére
A 444 cikke szerint 723 millió dollárt (ami körülbelül 260 milliárd forintnak felel meg) bocsát Ukrajna rendelkezésére a világbank, hogy a kormány fizetést tudjon adni az állami alkalmazottaknak, illetve hogy legyen miből a nyugdíjakat és segélyeket kifizetni. A pénzt Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország, Japán, Dánia, Lettország, Litvánia és Izland adták össze, a nagyobb része adomány, a kisebb része hitel. A Világbank emellett további 3 milliárd dolláros csomagot tervez összeszedni a menekültek ellátására, ebből Ukrajnán kívül a szomszédos országoknak is jutna. (444)
Az olajárral fenyegetőznek az oroszok
Alekszander Novak orosz miniszterelnök-helyettes azzal fenyegette meg a világot a 444 cikke szerint, hogy hordónként 300 dollárért fogják adni az olajat, ami a mostani 120-130 dolláros hordónkénti árnak több mint a duplája. A fenyegetést annak hatására mondta el Novak, hogy az Egyesült Államok vezetésében felmerült az orosz olajexport bojkottálására.
A cikk szerint az Egyesült Államokban 380 forint felett van a benzin literje, ami ott elég drágának számít.
Az oroszok az Északi Áramlat 1 vezeték elzárását is megpendítették, ami a Németországba tartó gázszállítást csökkentené radikálisan.
"Az EU továbbra sem akar energetikai embargót, ezt a német, a holland és a magyar kormány is világossá tette már. Az Európai Bizottság kedden kiad egy tervet, hogyan lehetne több LNG-t venni, taktikusabban tölteni a tárolókat és még gyorsabban építeni megújulókat, de az EU várhatóan nem tud és akar lemondani az orosz energiáról. A tagállamok vezetői csütörtökön, a versaillesi kastélyban ülnek össze megvitatni mindezt" – olvasható a cikkben. (444)
Az orosz kormány nem hagyja ott az internetet
Az orosz technológiai minisztérium egy közleményben jelentette be, hogy nem választják le Oroszországot a world wide web-ről – olvasható a 444 cikkében, amely szerint világszerte keringenek arról híresztelések, hogy az oroszok már előkészültek erre, és egy saját, a világ többi részétől független hálózatuk van beüzemelésre készen. (444)
Bloomberg: egyes EU-s tagországok gátolnák Ukrajna tagjelöltségét
Egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét – ezzel a címmel közölt információkat hétfői elemzésében a Bloomberg amerikai hírügynökség, diplomáciai forrásokra hivatkozva.
A hírügynökség uniós diplomatákra hivatkozva azt közölte, hogy több állam, köztük Németország és Hollandia elsősorban gyakorlati segítséget nyújtana Ukrajnának és a háború befejezésén munkálkodna az akár egy évtizedig is eltartó tagfelvételi folyamat helyett. Ezek az országok "arra akarnak összpontosítani, hogy gyakorlati támogatást nyújtsanak Ukrajnának és véget vessenek a háborúnak, ahelyett, hogy egy olyan folyamatba kezdenek, amely legalább egy évtizedet vehet igénybe" – fogalmazott a Bloomberg.
A hírügynökség azonban nem nevezte meg, hogy Németországon és Hollandián kívül még mely országokról van szó.
Azon országok azonban, amelyek támogatnák Kijev tagjelölti státuszát, azzal érvelnek, hogy az EU részéről a jóváhagyás szimbolikus gesztus lenne a háború sújtotta ország mellett még abban az esetben is, ha az ezt követő eljárás hosszú és bonyolult lesz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február végén szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.
"Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy katonáink államunkért, ezzel egy időben egész Európáért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz forduljunk: új, különleges eljárás formájában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását" – hangoztatta az ukrán elnök a videóüzenetben.
Az EU-n belül kilenc tagország – Lengyelország és a három Balti-állam vezetésével – máris jelezte, hogy támogatja Ukrajna kérését.
Az ügyben a tagországok vezetői a héten Párizsban kezdődő tárgyaláson egyeztetnek, a Bloomberg szerint pedig nem kizárt olyan döntés sem, melynek értelmében Brüsszel szorosabbra fűzi kapcsolatait Kijevvel anélkül azonban, hogy hivatalosan is tagjelöltté nyilvánítaná.
Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a múlt héten úgy fogalmazott: "még hosszú az út, és előbb a háborút kell befejezni". Hozzátette mindazonáltal, hogy annak a népnek, amely ilyen bátran áll ki az európai értékek mellett, az európai családban a helye.
A konferencia résztvevői felkérhetik az Európai Bizottságot, hogy értékelje a szokottnál gyorsabban a tagjelölti kérelmet, gesztust téve ezzel Kijev felé – jegyezte meg a Bloomberg, hozzátéve, hogy az ilyen eljárást egyébként 15-18 hónapot vesz igénybe.
A tagjelöltség nehézségekbe ütközne a háború közepette, mert a jelöltség idején a felvételt kérő országba egyebek között az Európai Bizottság küldöttséget delegál, és számos vizsgálatnak is aláveti.
Az EU-tagsághoz több feltételt kell teljesíteni, beleértve a bírósági reformokat is, ezek akár egy évtizedbe is telhetnek – emlékeztet a Bloomberg, példaként Horvátországot említve, ahol e folyamat éppen tíz évet vett igénybe.
Az eljárás megkezdéséhez az összes tagország, illetve az Európai Parlament és az Európa Bizottság jóváhagyására is szükség van. (MTI)
Forrás: 444.hu, hvg.hu, rp.pl, mti.hu
2 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás