Nem csak Budapesten jut kevesebb képviselőnek mandátum a jövő júniusi önkormányzati választáson, több vidéki városban is megszüntetnek egyéni választókerületeket a lakosságszám csökkenése miatt. Van, ahol magát a választókerületi rendszert is el kell törölni, máshol pedig a nulláról rajzolnak újakat – derült ki a Nemzeti Választási Iroda közleményéből.
A Belügyminisztérium múlt héten küldte el a Nemzeti Választási Irodának (NVI) a szeptember elsejei lakosságszámadatokat. Az adatokat az NVI közleményeszerint továbbították a helyi és területi választási irodák vezetőinek, azaz a jegyzőknek, akiknek október végéig kell hivatalosan meghatározniuk a jövő évi önkormányzati választás után felálló képviselő-testületek létszámát.
Miután a hét elején a birtokunkba került dokumentum alapján megírtuk, hogy Budapesten öt kerületben (I., V., XI., XIV. és XV.) csökken a képviselő-testület létszáma, az NVI közzétette az egész országra vonatkozó adatokat.
Azt a törvény írja elő, hogy milyen módon kell kiszámolni a képviselői mandátumok számát a lakosságszámot figyelembe véve. A település méretétől függően kétfajta választási rendszer működik:
A tízezer fő alatti településeken egyéni listás rendszer van, ami azt jelenti, hogy a választók annyi jelöltet jelölhetnek be a szavazólapon, ahány tagja van a képviselő-testületnek.
A tízezer fő feletti településeken pedig a képviselő-testület nagy részét egyéni választókerületekben választják meg, míg a kisebbik része kompenzációs listáról jut mandátumhoz.
A tízezernél több lakosú településeken és a fővárosi kerületekben a lakosságszám alapján dől el az is, hogy hány egyéni választókerület van, és emellett hány jelölt jut be kompenzációs listáról a testületbe.
Hét vidéki nagyvárosban olyan mértékben csökkent a lakosság száma a 2019-es választáshoz képest, hogy a jegyzőknek a törvény alapján meg kell szüntetniük választókerületeket, és újra kell rajzolni az eddig struktúrát.
Vannak ezenkívül olyan települések is, ahol a legutóbbi önkormányzati választás óta nőtt a lakosság száma, és átlépték a tízezres határt. Ezeken a helyeken 2019-ben még csak listás szavazatokat lehetett leadni, most azonban már választókerületi jelöltek is lesznek. Négy olyan város van, ahol jövő júniusban nyolc képviselő egyéni választókerületből, hárman pedig kompenzációs listás juthat mandátumhoz.
A Választási Földrajz Facebook-posztja szerint nemcsak a település teljes népességszámának változása indokolhatja a választókerületi határok felülvizsgálatát, hanem a belső aránytalanságok miatt is hozzá kell nyúlni a térképhez. A választási törvény maximum 15 százalékos eltérést engedélyez minden választókerületnek a városi átlaghoz viszonyítva.
A 2019-es önkormányzati választásokon ugyanakkor több településen is 20 százalék feletti eltérés volt egy-egy választókerület népességszámában, ami az elemzők szerint azért probléma, mert pusztán a kerületi határok mindig befolyásolják a választási eredményt. Húsz százaléknál nagyobb volt az eltérés egy-egy választókerület lakosságszámában többek között Győrben, Székesfehérváron, Mohácson vagy Budapesten a VIII. és a IX. kerületben. Hogy most mi a helyzet, azt nem tudni, a Belügyminisztérium csak települési szinten közölte a lakosságszámot, és nem állnak rendelkezésre választókerületi adatok.
A választókerületek határait november 30-áig kell kifüggeszteni, és utána 15 nap van jogorvoslatra. Az önkormányzati választást és az EP-választást egy napon, 2024. június 9-én tartják. Miután 2019-ben öt évre választották meg az önkormányzati képviselőket, az új összetételű testületek csak a 2024-es választás után négy hónappal, jövő év októberében kezdik meg a munkát.
7 hozzászólásarrow_drop_down_circle
ha a megkérdezettek túlnyomó többsége őket utálja?
Új hozzászólás