Nem történtek gigászi meglepetések az Egyesült Államokban tartott szuperkedden, Donald Trump aratott, de nem tarolt republikánus oldalon, mindeközben Joe Biden kényelmes előnyre tett szert a Demokrata Párt szavazóinak táborában.
Nem történtek gigászi meglepetések az Egyesült Államokban tartott szuperkedden, azon a napon, amikor több mint tucatnyi szövetségi államban döntöttek a szavazók arról, kit indítanának a két nagy párt jelöltjeként a novemberi elnökválasztáson. Donald Trump aratott, de nem tarolt republikánus oldalon, mindeközben Joe Biden kényelmes előnyre tett szert a Demokrata Párt szavazóinak táborában.
A március 5-i szavazások mindkét potenciális elnökjelölt, a regnáló elnök Joe Biden és régi-új riválisa, Donald Trump számára is tartogattak kellemetlen meglepetést. Biden a novemberi elnökválasztáson kulcsfontosságú északi ingaállamban, Minnesotában múlta alul a várakozásokat 70 százalék alatti eredményével, Donald Trumpnak viszont nem sikerült a söprés, Vermontban vereséget szenvedett egyetlen talpon maradt riválisától, Nikki Haley-től.
Haley ugyanakkor ezen a kedden sem alkotott elegendően maradandót ahhoz, hogy reális esélye legyen a jelöltségre -.írja a Telex.
Fotó: MTI
Republikánusok: Trump aratott, de nem tarolt
Az észak-dakotai kaukuszon aratott diadallal melegítő Donald Trump nem meglepő módon a konzervatívabb államokban erősen rajtolt, Arkansas-t, Észak-Karolinát, Oklahomát, Tennessee-t, Texast simán hozta, de fenn, Új-Angliában is sikerült például Maine-t megnyernie magának. Akadtak azonban államok, ahol ha aránylag könnyedén nyert is Trump, azért jelentős számú szavazat érkezett Haley-re, sőt Vermontban igazán szoros állás alakult ki, sokáig fej fej mellett haladtak, végül arasznyival a volt ENSZ-nagykövet nyert.
Demokraták: Biden kényelmes előnye és kínos elbukott szavazatai
Joe Biden elnök annyira nem feszengett a szuperkeddi eredményeken, hogy a kampányt se tolta túl, sőt az AP szerint az Fehér Házban várta, hol mennyivel nyer. Pedig a nem elkötelezett szavazók elég masszív kampányt építettek fel a kvázi bojkottra, mivel elegük van Biden szerintük megengedő Izrael-politikájából. Azt állítják, a zsidó állam népirtást követ el Gázában, az USA ennek dacára támogatja Benjamin Netanjahuékat.
Michiganben február 27-én már 101 ezernél is több demokrata szavazó voksolt elkötelezetlenként (jelentős arab népesség lakik itt, a Nagy-tavak térségében). Most Minnesota került a középpontba hasonló okokból, és alacsony feldolgozottságnál az látszik, hogy Biden ugyan megnyugtatónak tűnő, 70 százalék feletti eredménnyel vezet, ellenben megkapóan sok voks érkezett be ellene. Oklahomában is hasonló a helyzet (de ez nem ingaállam, Bidennek kevés sansza lesz itt ősszel), 9 százalék körüli eredményeket ért el Marianne Williamson és Dean Phillips is, összesen 18 százaléknyian jelezték, nem kérnek Bidenből.
Ahol már értelmezhető mennyiségű szavazat beérkezett, az elnök 80-90 százalék körüli győzelme körvonalazódik. Így áll a helyzet Alabamában, Arkansas-ban, Coloradóban, Iowában, Maine-ben, Massachusettsben, Észak-Karolinában, Tennessee-ben, Texasban, Utah-ban, Virginiában és Vermontban is.
Bidennek egy meglepő helyről jövő, egyébként jelentéktelen vereség is becsúszott: az USA egyik tengerentúli függő területén, Amerikai Szamoán Jason Palmer 51:40 arányra verte Bident, ha a küldöttek várható szavazatait nézzük.
Összességében, ha csak a számokat nézzük, Bidennek nem kéne lerágnia a tíz körmét, töméntelen delegátust fog a szuperkedden megszerezni. Itt jön a szokásos de: a Nagy-tavak menti ún. rozsdaállamok, amik eldönthetik a novemberi fő választást, nem éppen Biden felé hajlanak. Mindez akár azt is eredményezheti, hogy a Biden-kormányzat sokkal keményebben lép majd fel Gáza ügyében, és kevésbé lesz engedékeny Izraellel, azonban Tel-Avivot támogató sok demokrata miatt túl kemény sem lehet.
Új hozzászólás