Az ókor óta remekül működnek ezek a perzsa szélgyűjtők – Mi a titka ennek a hűtési módszernek, és miért válik be a kánikulában?

Az ókori Egyiptomtól a Perzsa Birodalomig a zseniális szélgyűjtő módszer évezredeken át hűvösen tartotta az embereket. A károsanyagkibocsátás-mentes hűtés keresése során a "szélgyűjtő" ismét a segítségünkre lehet – írja a Nuus.

A közép-iráni sivatagban fekvő Yazd városa régóta a kreatív találékonyság gócpontja. Yazd otthona az ősi mérnöki csodáknak, amelyek között meg kell említenünk a jakhchāl nevű föld alatti hűtőberendezést, a qanāt nevű föld alatti öntözőrendszert, sőt még a pirradaziš nevű futárhálózatot is, amely több mint 2000 évvel előzi meg az USA-ban lévő postai szolgáltatást. Yazd ősi technológiái között szerepel a szélgyűjtő is, vagy perzsául a bâdgir. Ezek a figyelemre méltó építmények gyakori látványt nyújtanak Yazd háztetői felett. Gyakran téglalap alakú tornyok, de kör, négyzet, nyolcszög és más díszes formákban is megjelennek – írja a Nuus.

Yazd ókori szélgyűjtői – Fotó: 123rf.com

Bár a város szélgyűjtőinek nagy része már nem működik, a szerkezetek most ismét a sivatagi városba vonzzák a tudósokat, építészeket és mérnököket, hogy megvizsgálják, milyen segítséget jelenthetnek ma, a globális felmelegedés évtizedeiben.

Miért ideális a szélgyűjtő?

Mivel a szélgyűjtő működéséhez nincs szükség áramra, költséghatékony és környezetbarát hűtési forma. A hagyományos mechanikus légkondicionálás már most a globális áramfogyasztás ötödét teszi ki, azért az ősi alternatívák, mint a szélgyűjtő, egyre vonzóbb megoldássá válnak.

Hogyan működik?

A levegőt két fő erő mozgatja a szerkezeteken keresztül és lefelé: a beáramló szél és a levegő hőmérséklettől függő felhajtóerő változása – a melegebb levegő ugyanis hajlamos a hűvösebb, sűrűbb levegő fölé emelkedni. Először a szélgyűjtő nyílása által befogott levegőt a lenti lakótérbe vezetik, az torony lábánál lerakodva a homokot vagy törmeléket. Ezután a levegő az épület belsejében áramlik, néha a további hűtés érdekében a föld alatti víztározók felett. Végül a levegő felemelkedik és elhagyja az épületet egy másik tornyon vagy nyíláson keresztül, amit az épületen belüli nyomás is segít.

A torony alakja, a ház elrendezése, a torony tájolása, a nyílászárók száma, a rögzített belső lapátok, csatornák és a magasság konfigurációja mind-mind finomhangolásra kerülnek a torony lakóhelyekbe történő szél leáramlásának javítása érdekében.

Az épületek szél általi hűtésének története szinte olyan hosszú múltra tekint vissza, mint az emberek forró sivatagi környezetben való élete. Chris Soelberg és Julie Rich kutatók szerint, akik a Utah állambeli Weber State Universityn dolgoznak, a legkorábbi szélgyűjtő technológiák egy része Egyiptomból, 3300 évvel ezelőttről származnak.

Azonban bárhol is találták fel először, a szélgyűjtők azóta elterjedtek a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Irán szélgyűjtőinek változatait megtaláljuk Katarban és Bahreinben a barjeelekben, Egyiptomban a malqafban, Pakisztánban a munghban, és sok más helyen – közölte a BBC nyomán a nuus.hu.