Novemberi olasz bableves

November, fázós, nedves november. Napok óta csak esik és esik. A folyók áradnak, a hegyoldalak megcsúsznak és magukkal viszik a múltat és a jövőt is. Az utak beszakadnak, a vonatok megállnak, leáll minden, csak a káosz van és a víz. Egész Olaszország ázik és az eső csak esik, egyre csak esik… . Ilyen időben az embernek még az étvágya sem az igazi. A legjobb lenne egy jó nagy tál az anyu leveséből, az anyu meleg konyhájában, ahol a rádió egy régi melódiát búg a nagyvilágnak. De ez a konyha most messze van, magamnak kell főznöm és még a régi melódiát is felváltotta a legújabb olasz sláger. Így felütöm a nemrég szerzett olasz szakácskönyvemet és lapozgatom, reménykedve, hogy találok valami lélekmelegítő receptet. Majd megállok a leveseknél, és meg is van, Pasta e fagioli, ez az, ami nekem kell.