Elvált férfihez mentem feleségül, akinek már volt egy fia. Nekünk is született kettő, de a házaséletünk hamar megromlott. Állandó veszekedés, kiabálás, szétválás, összeköltözés jellemezte az életünket. Mind a két fiúnk problémás volt, nem csak a tanulás terén, hanem magatartásproblémával is küzdöttek. Több környékbeli iskolába is jártak, de én úgy éreztem, hogy sehol sem kapják meg a megfelelő ellátást. Elvittem őket vizsgálatra, ahol azt tanácsolták, hogy szakirányú iskolába kellene járniuk. Mind a két fiam intézetbe került (nem állami gondozásba).
Forrás:
nokorszak.hu
Feltöltő: Angelika
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
A nagy fiad egyértelműen megmondta nem akar veled élni, és szerintem a kisebb sem. Vádolod az apjukat, hogy dolgoztatja őket és nem kapnak enni?
Nevetséges vagy. Évekig gondoskodott róluk, amikor neked nem kellettek, akkor jól ellátta őket?
Szerintem inkább arról szól a dolog, hogy egyedül maradtál, és a már kereső fiad jövedelme jól jönne.
Nézz magadba, gyakorolj önkritikát és próbálj meg belenyugodni, az elmulasztott éveket nem lehet pótolni és jóvátenni sem. Mert akkor hagytad el a fiúkat amikor a legnagyobb szükségük lett volna az anyjukra.