Durva hedonizmus: Torta tejszínnel, vajjal, habbal és rengeteg... csokival

Nem mondom, hogy mindenki, de tény, hogy a többség imádja a csokoládét. Gombóc Artúrt nem kell bemutatnom. A Gombóc vezetéknév nyilván onnan ered, hogy Artúr csokiimádata már-már az őrület határát súrolva azt eredményezte, hogy nem egy karcsú rigó, hanem egy dagadt pöffeteggomba pislog ránk a képernyőről. Már gyerekkorunkban is figyelmeztettek a szüleink, ha sok csokit eszünk, olyan hájasak leszünk, mint nevezett madarunk. Csakhogy a gyerekek nagy része nem elítélte, hanem irigyelte Artúrt, aki annyiféle csokit kóstolt, habzsolt életében, amennyit egy gyerek sosem ehet, mert a szülei nem engedik. No, ezt csak azért hoztam fel, mert ezt a tortát Gombóc Artúr nagy élvezettel tömné a csőrébe, tekintve, hogy annyi csoki van benne, amennyit egy sütibe csak bele lehet gyömöszölni.