Valami dömdödöm Úgy ebéd táján már hétrét görnyedtem a fájdalomtól. Kicsi fiam azt hitte, játszom, és a hátamra kéredzkedett. Gyía, mondta és nevetett. Közben elkészült az étel. A fenyõfa már kint várakozott a kertben, sütemények és eldugott titkos ajándékok illata lengett otthon. Közeledett a Karácsony. Persze, hogy nevetett. Mikorra benéztek kintrõl a fagyos csillagok, már a pléd alatt összekunkorodva vacogtam a láztól, és ott voltunk ketten, egyedül. Két gyerek. ...
Forrás:
baloghpet.spaces.live.com
Feltöltő: baloghpter
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás