Ilyen lenne, ha egyik napról a másikra eltűnne a Duna

Képzeljük el, hogy egyik reggel arra ébredünk, hogy eltűnt a Duna. A helyén csak egy száraz meder található tele a múltat idéző tárgyakkal, emlékekkel. Honnan biztosítanák a város ivóvízellátását? Milyen hatása lenne a közhangulatra és az emberi kapcsolatokra? Meddig maradna élhető a város? Egyáltalán élhető maradna-e?

Topolánszky Tamás Yvan 'DVNA' című filmje ezen “természeti csapás” következményein keresztül a fővárost kettészelő folyóhoz való kötődésünk kérdéskörét járja körül. A diplomafilmnek készült teaser mától megnézhető.

A történet szerint a város egyik reggel arra ébred, hogy eltűnt a Duna, a medre teljesen száraz. Az emberek először pánikba esnek és sosem látott felfordulást okoznak a túlélés érdekében. Naív módon mindenki alkalmazkodni próbál az új helyzethez, de idővel belátják, hogy képtelenek a Duna nélkül élni. Mindenki menekül, Budapest szép lassan hatalmas szellemvárossá alakul át.

Csupán hat, egymás számára teljesen ismeretlen ember marad a városban, akik különböző okok miatt nem tudnak elindulni. A hat idegen kénytelen megismerni a másik múltját, melynek során kiderül, hogy egyikük gyermekkorában már találkozott a Duna eltűnéséről szóló próféciával...

Topolánszky ötlete bő három évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor is egy rémálom során a Margit hídon áthaladva üres medret, benne mély szakadékot látott. Ez az álombeli kép indította útjára a gondolatokat arról, mit is jelent számunkra a Duna a szükségletek különböző szintjein. A diplomafilmnek készült teaser március végén debütál, a teljes film tervezett bemutatója 2017 novemberére várható.