Több mint 22 ezer könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak tavaly országszerte az Artisjus statisztikái szerint. Az élőben legtöbbszor játszott dal a Hungária együttes régi slágere, a Csókkirály volt.

A szerzői egyesület június 28-i utalásával a teljes tavalyi koncertjogdíj a komolyzenei és könnyűzenei alkotók számlájára került. Az Artisjus felhasználási csatornánként – rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás – méri a zeneművek lejátszását, majd ezek alapján osztja fel a dalszerzők között a korábban beszedett jogdíjakat – közölte az egyesület hétfőn az MTI-vel.

Tavaly az élőben legtöbbször játszott dal a Csókkirály volt

Fenyő Miklós, a Hungária együttes énekese – az ő daluk a Csókkirály

Fotó: wikipedia CC BY-SA 3.0/Matepyt

Mint írták, évek óta egyre több koncertet szerveznek Magyarországon. Az Artisjus 2016-ban 18 656, 2017-ben 20 007, 2018-ban pedig 22 050 koncert adatait dolgozta fel, vagyis a szám évről évre emelkedik. Az összesítésben a falunapi fellépésektől a legnagyobb fesztiválokig, az ingyenes programoktól a belépődíjas zenei rendezvényekig minden szerepel.

A koncertek fellegvára Budapest, tavaly a fővárosban összesen 14 237 koncertet tartottak. A második helyre Szeged került (1313 ingyenes és belépőjegyes könnyű- és komolyzenei koncert), a harmadikra Debrecen (1269 rendezvény). A tavalyi komolyzenei koncertek 48 százalékát szervezték a fővárosban, a könnyűzenei koncertek 32 százalékának adott otthont Budapest. A nagyvárosok mellett Sopronban és a Balaton környékén is több mint ezer zenei rendezvényt tartottak az elmúlt évben.

Az élőzenei koncertek után 714 millió forint jogdíjat fizetett 9111 magyar szerzőnek az Artisjus. A 2018-as könnyűzenei rendezvényeken megszólaló magyar dalok zeneszerzői és szövegírói között ezúttal 599 millió forintot, a magyar komolyzenei művek alkotói között pedig 115 millió forint jogdíjat osztott fel az Artisjus. 1916-an kaptak legalább ötvenezer forintot a művek élőzenei megszólalásáért, közülük 1200 alkotó jogdíja haladta meg a százezer forintot éves szinten.

A rendezvényszervezők által beküldött listák szerint a tavalyi könnyűzenei koncerteken a megszólaló dalok háromnegyede magyar szerzemény volt, a komolyzenei rendezvényeken szintén többségben hazai művek hangzottak el (62 százalék). Egyharmaduk ugyanakkor mindössze egyetlen egyszer szólalt meg élőben egy év alatt, sőt a szerzemények felét is legfeljebb évi négy alkalommal hallhatta élőben a publikum.

A részletes elemzés az Artisjus zenei blogján, a dalszerzo.hu oldalon olvasható.

(MTI)

1 hozzászólásarrow_drop_down_circle

namihami
Szerény véleményem az, hogyha a Fenyő kinn marad Amerikában, ő ott is név lett volna a maga műfajában. Biztos nem ekkora, mint itthon, de név.
A szülők hazahozták, nem volt választása, de el kell ismerni, hogy az '50-es, '60-as évek IGAZI rock&roll stílusa a vérében van. Odakint egy hal lett volna az óceánban, itthon ő lett a cápa. És aki kedveli ennek a kornak a stílusát (pl. én), annak el kell ismernie, hogy jó benne.
Hogy keres vele? Kérdem én, ha már zenét kell hallgatni, akkor Fenyő vagy mondjuk Fluor Tomi? Fenyő még 20 év múlva is szólni fog a honi rádióban, amikor már azt se fogják tudni, hogy ki volt pl. ...inkább nem is írok neveKEt.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.