Közel 50 év a panelházak árnyékában. Egy panellakó vallomása.

Nekem a panelház a maga sok-sok hátrányával együtt is már közel 50 éve otthont biztosít. Kevesen beszélnek róla, mert talán még mindig tévesen a társadalom lecsúszott rétegeihez kötik a panelházak, sokszor valóban nem túl kifinomult stílussal megáldott lakóit. Mégis van benne valami izgalmas, ahogy a fizikai munkások keverednek az egyetemi tanárokkal, mérnökökkel, orvosokkal… A nyolcvanas években a szomszédok teleregény is igyekezett minden társadalmi osztályt felvonultatni, hogy mindenki kicsit sajátjának érezze a sorozatot és kéthetente a tv elé üljön. A valóság tényleg hasonló volt, kisebb-nagyobb csúsztatásokkal. Az biztos, hogy már gyerekként is érdekes helyzeteket láttunk, mikor a különböző társadalmi rétegek költöztek a panel lakásokba. Ugyanis mindenki próbálta magával hozni nem csak a tárgyait, de szokásait is. Ezért nem volt ritka kezdetben, hogy az erkélyt disznó vagy tyúktartásra használták, de láttam hangverseny zongorát is egy panelház nagy szobájában a hatodik...