Átalakulóban vannak olvasási szokásaink. A technika fejlődősével a nyomtatott irodalomról egyre többen átnyergelnek az elektronikus könyvekre. Mindenki azt a megoldást használja, ami neki éppen a legkényelmesebb. Van aki a számítógép képernyője előtt fárasztja a szemeit, van aki a kifejezetten erre a célra fejlesztett e-könyv olvasókat használja. Nekem a PDA jött be igazán. S milyen programokat használok és hogyan szerzem be az olvasnivalót?

Forrás: nanena.blog.hu
Feltöltő: nanena
Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

13 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
ugyeugye
@Evikati: az én gyerekem most kezdett el olvasni. Idáig szinte csak a Harry Potterrel lehetett olvasásra bírni. De most klasszikusokat olvas, meg szakirodalmat. :)))
Mikor gimis voltam, faltam a könyveket. Szépirodalmat. Volt, hogy egy hétig az orromat se dugtam ki a szobámból, csak ha enni akartam. Ma már más a helyzet. Inkább este olvasgatok. A hangoskönyveket is szeretem, remekül be lehet ájulni rajtuk :D
Evikati
@ugyeugye: A hangoskönyvekre nem tudok úgy koncentrálni, mint a nyomtatottra. Ez az én hibám, mert valamit kitalálok közben és elkalandozok. A fiam próbált rávenni, de nem az én világom:-)
ugyeugye
@Evikati: lehet, nem mindegy, kinek a hangját hallod :)
nanena
@Evikati: Én a kislányomnak is pda-ról mesélek lefekvés előtt. Nem kell lámpa, így könnyebben elalszik. Rátöltöttem az összes Benedek Elek mesét és Weöres Sándort.
Ha valaikinek van otthon sok helye könyvet tárolni, az jó. Nekem is 1000 felett volt a kötetek száma. De az irodalom megmaradt, a hely felszabadult.
Én is visszagondoltam, miket is olvastam 20-30 éve. Ha a régi szülői házban belépek a szobába, még mindig ott sorakoznak a könyvek, igaz kicsit sárgásan. Nagy részét azért már nem olvasnám újra. A múlt rendszerben a könyvekhez való hozzáférést is korlátozták. Emlékszem pl. milyen nagy kincs volt egy Edgar Wallace krimi, csak egy-kettő jelent meg nálunk. Akkoriban azt olvastuk, amihez éppen hozzájutottunk. Ma meg a nagy választék hoz bennünket zavarba.
Evikati
@nanena: Igen, ez így van ahogy írod! 12 évvel ezelőtt kellett először megválnunk a könyveink egy részétől.Lakáscsere miatt.(110 nm-ből 53 nm-be!) Akkor nem is fájt annyira, mint pár évvel ezelőtt, amikor a fiam középiskolájának ajándékoztam közel 300 db könyvet. Sok könyvünkre szintén ez vár (még dobozokban vannak). Nagyon sajnálom.
Mi nagy sutyiban olvastuk annak idején Szolzsenyicin Gulágról írt könyvét. 1979-ben Amszterdamban a M.T.Panoptikumban láttam az írót viaszból, az íróasztala mellett ült és saját hangján olvasta fel az említett művet. Számomra nagy élmény volt. Nem tudom, hogy ott van-e még?
ugyeugye
@Evikati: ez tetszik! Nekem is 8-10 dobozban van rengeteg könyvem. Most azt találtuk ki, hogy elvisszül a nagyszülőkhöz. Mert ők családi házban élnek vidéken, és szeretnek olvasni
- hagyományosan, mint Te is. Nem szívesen adnám oda idegeneknek. Minden könyv egy történet az életemben :)

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.