Maszturbálási szokásai, kedvenc gangbangjei és farokleírásai után Catherine Millet elárulja, milyen féltékenynek lenni. Szar, de legalább nem lélekbúvár-stílusban adja elő.

Forrás: Index.hu
RSS tartalom, A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

10 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
kiwi
@ugyeugye: igaz? nekem hatalmas csalódás volt. azt hittem, olvasok végre valami igazán odamondós, szexi, tabudöntögető könyvet, ehelyett csak száraz, unalmas, lelketlen, sablonos, szürke dugásokról volt benne szó...
ugyeugye
@kiwi: itt-ott kishíján kifordult a gyomrom is.
kiwi
@ugyeugye: sajnos nekem még ilyen élményeim sem voltak. én majd elaludtam rajta. még csak nem is.... undorított. egyszerűen csak untam.
ugyeugye
@kiwi: ritkán teszem egy könyvvel, hogy előrelapozok, kihagyva oldalakat, ebben az esetben ez történt, így értek az "élmények"
Soma
Én csak az első könyvét olvastam, nekem az azért elég húzós volt...(Amikor pl. leirja, hogy egy ilyen groupens partyn épp menstruált, és több mint huszan mentek rajta végig análisan...hát nem mondom, ez elég durva...)
De úgy tünik a kommentjeitekből, hogy a 2.könyve uncsi.Én az elsőt nem untam. És milyen amit a féltékenységről ir?Azt olvastátok? Mennyire ad újat, mennyire lehet vele együttérezni? akár érdekes is lehet megérezni, hogy a másik hogy éli meg ezt a nyomorúságos és szorongató érzést...
SzendiGabor
Az elsőt nemolvastam. A második könyv nekem azért izgalmas, mert kiderül belőle, hogy a nő - legalábbis az én diagnózisom szerint - disszociatív hisztériában szenved, olykor konverziós tünetei is vannak. A disszociáció azt jelenti, hogy pl. elidegenedettnek érzi a testét a lelkétől, olykor úgy éli meg önmagát, mintha két teste volna, stb. Nekem nagyon hiteles leírása ennek a folyamatnak. Azért izgalmas, mert a nő (de kritikusai) sem fedezik fel, hogy nem egy szexmániás nőről szól a könyv, hanem inkább egy különös patológia története. Abban viszont nagyon hiteles. A nő úgy írja le önmagát, hogy végig nincs tudatában annak,mit is ír le valójában, s ez méginkább alátámasztja a könyv hitelességét. Nem "kitalált". Sajnos mindneki csak felszínesen olvassa el, és aztán el akarja dönteni, hogy most akkor hogyan álljon a szexhez. De ez a könyv nem erről szól, és gyaníthatóan az előző sem. Van még egy-két alak a világirodalomban (mondjuk Don Juan, de Sade), akiknél a szexualitás csak közvetít valami sokkal fontosabbat.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.