Egy szakítás olyan, mint egy haláleset, sosem időzít „jó időben”, nem lehet rá felkészülni eléggé. Függetlenül attól, hogy már régóta érlelődött vagy hirtelen következett be, mindkettő verziónál nagyon nehéz tud lenni a fájdalom feldolgozása. Minden egyes szakításba egy kicsit belehalunk és az az érzés, hogy soha többé nem leszünk képesek szeretni, szerelembe esni teljesen normális és természetes ilyenkor. Tegye fel a kezét az, aki legalább egyszer nem esett át a szakítás által megélt borzalmasan csapongó érzelmi viharon. Egyik percben elönt minket a düh és a harag, másik percben siratjuk magunkat és a másikkal megélt közös boldog perceket, melyet szívünk szerint újra visszahoznánk. Bárcsak visszatekerhetnénk az időt és máshogy csinálnám, vagy Csak még egy kicsit hadd kapjak a másikból…- kétségbeesett gondolatok merülnek fel bennünk a gyászfolyamat alatt. Egyet azért érdemes szem előtt tartani, bármennyire fáj és nehéz a szakítás, nem hiába lett vége a kapcsolatnak. Az idő...

Forrás: habostorta.hu
Feltöltő: HabosTünde
Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.