Kiemelkedő nemzeti értékünk lett a lángos – nem az ára miatt

A höveji csipke és a pozsonyi kifli is hungarikum lett, miután így döntött kedden a Hungarikum Bizottság.

Minden szempontból értékes cucc. Forrás: Pixabay

Nagy István agrárminiszter szerint az egyedülállóan változatos höveji csipke eredete a XIX. századig nyúlik vissza. Hírnevet szerzett a Győr-Moson-Sopron megyei falunak, az 1962-es brüsszeli világkiállításon pedig aranyéremmel jutalmazták – írja a 24.hu.

A másik új nemzeti érték, a pozsonyi kifli, aminek első ismert receptje Czifray István 1830-ban megjelent Magyar nemzeti szakácskönyvéből ismert.

A Magyar Értéktár is bővült: a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos, V. Németh Zsolt közölte, hogy

kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánították a lángost, amit ma már nem csak a magyarok ismernek és szeretnek, valamint a kubikusságot, ami a XIX. század második felében, az alföldi csatorna-, út- és vasútépítések idején vált híressé mint jellegzetesen magyar vándormunkás tevékenység.

A Hungarikumok Gyűjteményébe ezekkel együtt immár nyolcvanhét, a Magyar Értéktárba pedig százötven érték tartozik.