William Gibson: Árnyvilág - Kritika

A legenda szerint William Gibsonnak a leghalványabb fogalma sem volt a számítástechnikáról és az informatikáról, mikor a Neurománccal (1984), és az Izzó Króm (1986) illetve a Mirrorshades (1986) antológiákban megjelent novelláival megteremtette azt, amit ma cyberpunknak hívunk. A felszabadító tudatlanság és a teremtő fantázia elegye olyan univerzumot hozott létre, melyben különös kényelmetlenséggel ugyan, de idegensége ellenére is otthon érezhette magát az olvasó. Az azóta eltelt két évtizedben a világ közeledett Gibson profetikus jövő-képe felé, miközben ő műveiben ugyanilyen sebességgel haladt jelenünk irányába, ahol időközben az informatika vívmányai mindennaposak és mindenki számára elérhetővé váltak. A Híd-trilógia társadalma még pár évvel előttünk jár, a Trendvadász (2003), de legfőképp az Árnyvilág (2007) azonban már a mi kvázi-jelenünkben játszódik. A kör tehát bezárult, de jó hatással volt-e ez Gibson világképére? Sajnos nem.