Mágneses sztráda a Naprendszer peremén

A Voyager 2003-ban érte el a napszél belső szuperszonikus és külső szubszonikus tartományát elválasztó úgynevezett terminációs lökéshullámot, azonban még több hónap, vagy akár év is eltelhet mire a szonda teljes egészében maga mögött hagyja naprendszerünket.

" maga mögött hagyja naprendszerünket."
--és akkor még mindig a Tejút közelünkbe eső részében tartózkodik,a Tejút elhagyására talán soha nem lesz módja !

A legrövidebb út is pár millió évbe telik!

@Nakimaga: 12:52
"az 1977-ben elstartolt űrszonda végre elérte a csillagközi űrt"

> Kilépve a naprendszer határai közül, túl a heliopauzán, de még a Tejútrendszeren belül található a csillagközi tér, amely a csillagok vagy idegen naprendszerek közötti űrt jelenti.
> Heliopauza az a határréteg, ahol a napszél és a csillagközi térben lévő gázanyag találkozik, helyét a napszél és a csillagközi gáz ionizált részének nyomásviszonyai határozzák meg, a két nyomás a heliopauzánál van egymással egyensúlyban.

"Több hónap, vagy akár év is eltelhet mire a szonda teljes egészében maga mögött hagyja naprendszerünket."
Hmm, nem akarok mélyebben belemászni, de tudomásom szerint a naprendszerünket körbevevő Oort-felhő méreteit tekintve (a külső pereme olyan 30 billió kilométer távolságban lehet), még évszázadokba telik, mire ténylegesen elhagyja naprendszer legkülső területeit is.

@A Tündik bündije: 13:16
Az Ooort-felhőről:
Az Oort-felhő a Naprendszer legkülső tartományában, a Naptól mintegy 50-100 000 csillagászati egységre található üstököszóna, amelyben milliárdnyi üstökösmag kering. A csillagászati egység az SI-n kívüli távolságegység, mely a csillagászatban használható. Régi definícója szerint a Nap és a Föld átlagos távolsága, azaz a Föld-pálya nagytengelyének a fele.
Elsőként Jan Hendrik Oort holland csillagász TÉTELZTE FEL a létezését (1950.), tehát hipotetikus a létezése.
A feltételezések szerint a külső Oort-felhő csak lazán kötődik a Naprendszerhez, és így könnyen fejti ki rá hatását az elhaladó csillagok gravitációs vonzása és a Tejútrendszer maga is.

A Voyagerről:
Edward Stone, a projekt tudósa az űrszondát és azt az információáramlást méltatta, ami immár 33 éve látja el újabb és újabb adatokkal a tudományt. "Amikor a Voyager elhagyta a bolygót az űrkorszak még csak a huszadik évében járt, így nem volt semmilyen alapunk, amiből következtethettünk volna, hogy ilyen sokáig bírja majd a szonda" - nyilatkozott a BBC-nek. "Nem tudtuk milyen messzire kell utaznunk, hogy kilépjünk a Naprendszerből. Most már tudjuk, hogy nagyjából öt év múlva, első alkalommal kijuthatunk"
A Voyager 1 1977. szeptember 5-én, míg ikertestvére, a Voyager 2 1977. augusztus 20-án indult el a világűr felé, és 33 év elteltével folyamatosan sugároznak adatokat a Föld felé.

És akkor felmerül egy kérdés:
A rotáló galaxis rotációjával szemben megy ki vagy azzal egy síkban?
Nagyon nem mindegy a sebesség számítása miatt.