Hogyan játszhatunk az iPhone-nal vakon?

Elsőre azt gondolhatnánk, hogy ez lehetetlen. Végiggondoljuk azokat a játékokat, amikkel okostelefonon játsszunk, és rájövünk, hogy mindegyik valamilyen vizuális ingert fordít át kihívásba. Egy nagy, színes érintőképernyőn kell a megfelelő mozdulatokat megtenni, hogy nyerjünk. Ez azonban nem mindig igaz. Vannak olyan játékok, amikben kifejezetten hang alapján tájékozódhatunk. Ilyen például a BlindSide. A játék úgy indul, hogy tegyél fel egy fejhallgatót, csukd be a szemed. A játékban egy narrátor vezet végig angol nyelven a cselekményen. A sztori szerint sötétségre ébredsz. El kell igazodnod a lakásodban úgy, hogy az iPhone-nal forogsz, a kijelzőre mért ütésekkel lépkedsz, és meg kell oldanod feladatokat. Lassan kiderül, hogy megvakultál, és így kell eligazodnod mindenfelé, és hogy mindenféle szörnyek vannak körülötted. Rendesen horrorjáték, látványelemek nélkül, de így talán még beszaratósabb. Míg ezt egyszerűbb használni vakon, a PapaSangre II inkább csak a látó játékosokra gondolt, a menüje például nem kompatibilis VoiceOverrel. De ez is hasonló játék: hangok alapján kell eligazodni, meg kell állapítani, mi hol helyezkedik el. Forgunk, lépkedünk előre-hátra, közben elég szép hangeffektek kísérik az utunkat. Elképesztő egyébként először kipróbálni egy szemet mellőző játékot. A legtöbb játék azonban alapvetően vizuális. A látható ingerek egy részét azonban a Voice Over, a képernyő minden elemét felolvasni képes iOS-segédprogram képes átalakítani olyanra, hogy vakon is értelmezzük. Egy logikai játék esetében például könnyen megvalósítható, hogy a felolvasással képbe kerüljön az, aki nem lát. Szudoku, szókirakó, akasztófa, mondjuk. Csakhogy itt jön a második nagy kihívás a vakoknak: noha ezeket az alkalmazásokat egyszerűen lehet optimalizálni VoiceOverre, ez az apróság sokszor elmarad. Nem gondolnak rá, hogy kellene. [...] Bővebben!