Április 18-án hétfő éjféltől 20-a 24 óráig háromnapos, április 24-én éjféltől 28-a 24 óráig pedig ötnapos sztrájkot hirdettek a BKV-sok.
A sztrájk oka, hogy a szakszervezetek nem tudtak megállapodni a BKV-val az alkalmazottak béremeléséről. A munkabeszüntetés minden ágazatot érint, a busz-, a troli-, a villamos- és a metróközlekedést is, ez persze nem jelenti azt, hogy teljesen leállna a tömegközlekedés.
A sztrájktörvény értelmében a sztrájk első napján 66 százalékos szolgáltatást kell biztosítani óránként és vonalanként, a második naptól kezdve viszont csak a csúcsidőben, vagyis reggel 6 és 9, illetve délután 3 és este 6 között kell tartani az elégséges szolgáltatás mértékét.
Csúcsidőn kívül akár teljesen leállhatnak a járatok, ha a napi átlagban teljesül a 66 százalékos színvonal.
Emiatt akkora tömeg alakulhat ki a metróállomásokon, hogy az már veszélyes lehet az utasokra is.
A sztrájkot hirdető szakszervezeti vezetők úgy nyilatkoztak, hogy tisztában vannak a fennálló problémával. Gulyás Attila szerint az is előfordulhat, hogy zsilipelni kell az utasforgalmat, amikor kevesebb metró közlekedik.
Minden bizonnyal a bejárat előtt biztonsági őrök tartják majd vissza a tömeget, és csak annyi utast engednek be, amennyien biztonsággal le tudnak szállni a mozgólépcsőről és elférnek az állomáson
– nyilatkozta.
A Blikk a városházán is rákérdezett a problémára, a válasz alapján pedig még az is lehet, hogy a katasztrófavédelem fogja eldönteni, üzemeltethető-e csökkent kapacitással balesetveszély nélkül a metró. Az is lehet, hogy a BKV igazgatói döntenek majd a metró működtetéséről vagy bezárásáról.
Ugyanígy a 4-es és a 6-os villamosok is veszélyessé válhatnak, mivel a legtöbb megálló keskeny, így nehezen férnek majd el a járatokra várakozó utasok. Így a sztrájk második napjától kezdve a hatóságoknak itt is számolniuk kell a balesetveszéllyel.
2 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás