Demagógisztáni napló: a megszakértett Taigetosz

propeller.hu/itthon/3281272-zsigeri-oktatasfogas

feltételezem, hogy ha valamelyik potentát csemetéje lenne dislexiás, minden követ megmozgatna, hogy e miatt ne érje hátrány a gyermeket!
Hozzáértő gyógypedagógus segítségével lehet enyhíteni a problémán, de meg nem szünik! Viszont például remek előadásokat tud tartani, ahol nem kell felolvasnia, mert remek a memóriája legtöbbjüknek. Tudom, volt osztálytársam. Kutató biológus lett, igaz nem itthon. Ma már a diktafon, a szóból értő számítőgép ,ég több segítsége tud nyújtani. Persze, ez nem valószínú hogy nálunk megoldható lenne a dolgozat témáját nem leírni, hanem diktafonba mondani.

@Nessy: A diszlexia, mármint a valódi, agyilag determinált. Nem kiheverhető. Egyébként lehet, hogy másutt is, de pont a biológusok között magam is többel találkoztam olyannal, akinek kisebb nagyobb problémái voltak ezen a téren. (eredetileg magam is kertészmérnöknek, növényvédelmi mikrobiológusank indultam)

@Nessy: Ja és nem magam akartam példának felhozni :-) Bár a betütévesztős szinten szerintem itt is tetten érhető kicsit :-)

@GeoCravker: Nekem az írás volt a gyengém. Gyakran az egyik szónak az elejét, a másiknak a végét egybeírtam. Illetve az egymásutáni betüket felcseréltem. Ez ma is kísért, csak a számítógépen már könnyen javítható.

Fönt kitalált sémákba kényszerítik ma a gyerekeket. Amelyik kilóg ebből, akár alul, akár felül - mert az éppúgy probléma - azt kilöki ez a fajta oktatási rendszer. A gyerek, és minden tanuló ember, még a felnőtt is, tudni akarja, hogy hol tart, elégedettek-e a haladásával. Az értékelés ezért fontos, és motiváló!

Az osztályozás viszont más. Mo-n az osztályozás azt fejezi ki, hogy mennyi mindent nem tud a diák, mekkora a hiányosság, hiszen levonó rendszerű! Minél kisebb a szám, amit értékelésként kap, annál nagyobb a hiányosság, a deficit!
De nem fejezi ki azt, amit a diák már megtanult.
Értékelni ezért mindig az egyént kellene és az elért fejlődési szintet, ahhoz képest, ahonnan indult, a képességeit is figyelembe véve, különösen fontos lenne az SNI-s gyerekeknél.

Az osztályozás alóli felmentése az SNI-s, diszes gyereknek hiba akkor, hogy uo. követelmények alapján kapják a jegyeket, mint azok, akik képességeiket nem zavarják ezek a korlátok.
Amelyek egyébként nem azok, csak a mi oktatási rendszerünk nem tudja kezelni, itt azok! De mivel nem tudták kezelni a folyamatot, a végén, az osztályozásnál "kezelték", úgymond ez alól felmentették a gyereket. Jobb, mintha azt várnák el a diszlexiás gyerektől, hogy "ne legyen diszlexiás", - de ha az, akkor az!
Jó nagy baromság azt képzelni, hogy ők szívesen azok. Ki a fene akarna puszta kedvtelésből, csak úgy, ilyen-olyan mássággal élni ma, ebben az országban?
(Egyébként van gyógypedagógusi végzettségem)

Vagyis amiért a mi oktatási rendszerünkben nincs meg a feltételrendszer: a humán erő, a képzettség, ismeret és az eszközrendszer se ahhoz, hogy minden gyereket az ő egyéni eszközrendszeréhez igazítva, képességeit, ismereteit bővítse,ezért törvénybe iktatják, hogy ezek a gyerekek nem akarnak tanulni. Meg van minden oldva kormányzati szemmel, az ügyes kis törvény a problémát az oktatási rendszerből a szülőkre és a gyerekekre tolta.