A szélsőséges időjárási változások, monszunszerű esőzések és szélviharok mellett eltűnő mezőgazdaság, emelkedő élelmiszerárak és fokozódó szegénység vár ránk.

A hét a kánikula jegyében telik, pénteken már a 40 fokot is megközelítheti a hőmérséklet, de az elmúlt hetek hőhullámai sem a semmiből érkeztek: a megelőző 110 évben egyértelműen növekedett környezetünk átlaghőmérséklete és a szélsőségesen meleg napok száma. A következő 80 évben pedig nemcsak mérhető, de a bőrünkön is érzékelhető változáson fog átesni a Kárpát-medence éghajlata a következő nyolcvan évben – derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.

A most élő középkorú népesség nagy valószínűséggel még érzékelni fogja, miként alakulnak át az eddig tapasztalt jelenségek: a hőhullámok látványosan megszaporodnak, csakúgy, mint az egyre erősödő viharok. Mindezeknek köszönhetően a faunánkból fokozatosan kiszorulnak az őshonos növényfajok, az emelkedő élelmiszerárak miatt pedig nő a szegénység.

Négy regionális klímamodellt alkalmaznak a magyar klímakutatók az éghajlatváltozás hazai jellemzőinek vizsgálatára, melyeken belül több prognózist tudnak elemezni. Abban az összes előrejelzés egyetért, hogy a Kárpát-medence átlaghőmérsékletének emelkedése meghatározó lesz. Ám az évszakok nem egyforma mértékű melegedést mutatnak.

Optimistább becslések szerint a nyári nappali hőmérsékletek átlaga 2050-ig 2 Celsius-fokkal emelkedik (27 fokig), ez az évszázad végére további 3 fokkal növekedhet. Némely előrejelzések az évszázad végéig nyáron 8 fokos emelkedést várnak.

Emelkedik a téli hőmérsékletek átlaga is: mérsékeltebb becslések szerint az éjszakai átlagok 0 fok körül várhatók az évszázad végére. Az éves csapadék mennyisége nem mutat meghatározó változást 2050-ig, az eloszlása annál inkább: ritkábban fog esni, viszont sokkal nagyobb mennyiségben. 2100-ig a prognózisok 17–48 százalékos éves csapadékmennyiség-csökkenést várnak, ami viszont már komoly hatásokkal járhat. 

A Kárpát-medence klímájának változása nem csupán a melegedésben lesz igazán érzékelhető, hanem a szélsőséges időjárási körülményekben: a heves esőzések és az azok következtében kialakuló villámárvizekben, az erősödő szélviharokban, a hőhullámokban és a forró napok számában – utóbbi kettőt fogjuk talán leginkább a bőrünkön érezni.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének 2012-es kutatása szerint a 25 Celsius-fokot meghaladó nyári nappali maximum-hőmérsékletek száma 110 éve növekszik. Kutatásaik visszaköszönnek a Magyar Tudományos Akadémia közgazdaság- és regionális tudományi kutatóközpontjának két éve kiadott elemző tanulmánykötetében, melyben a hőségriadós napok (amikor három egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 25 fokot) gyakoriságának 20–70 százalékos növekedésére számítanak 2050-ig.

A napi átlaghőmérséklet 5 Celsius-fokos növekedése 6 százalékkal növeli az összes halálozás kockázatát, a legnagyobb mértékben pedig – mintegy 10 százalékkal – a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát emeli – szerepel az MTA tanulmánykötetében. A kapcsolatot vizsgáló korábbi kutatások szerint az évszázad közepére évente közel 150 úgynevezett többlethaláleset várható hazánkban a hőhullámos napokon.

Télen is a szélsőségek erősödése várható: míg a fagyos napok száma összesen tíz nappal kevesebb, mint az előző évszázad elején, addig a szélsőségesen hideg időjárási jelenségek száma nő. A kontinensünk fölött télen és a tavasz első felében is gyakrabban alakul ki anticiklon, mely együtt jár a tavaszi fagyok megszaporodásával – tudtuk meg Mika Jánostól, a Debreceni Egyetem oktatójától.

Elsőre furcsának tűnhet, hogy az előrejelzésben az erdőterületek országos bővülése várható, ám ez inkább az Országos területrendezési tervben vállalt fásításnak köszönhető. A Kárpát-medence fajgazdagságát ugyanakkor veszélyezteti az évszázad közepére becsült, 1,4–2,6 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés. A Mátra erdeiben például az erdőgazdaságok már nem tervezik az egyébként őshonos fenyők ültetését, mert a hosszabb száraz időszakok miatt a fák kevésbé ellenállók a betegségekkel és a kártevőkkel szemben, pusztulásuk folyamatos – számolt be az Index tavalyi riportja. Várhatóan a bükkösök a század végéig megmaradhatnak a hegységekben, de föl kell készülni a tölgyesek egyre nagyobb elterjedésére.

Mika János arra is fölhívta a figyelmet, hogy a változásokkal a társadalomnak és a gazdaságnak is meg kell küzdenie. A globális gazdasági változásokban kutatók által gyakran idézett Stern-jelentés szerint ha a világ országai együttes GDP-jének 1 százalékát a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésére fordítjuk, megelőzhető az a legrosszabb eset, hogy a globális GDP akár 20 százalékkal is csökkenjen az évszázad hátralévő részében. Természetesen a veszteség nem egyenletes, a fejlettebb gazdaságokat csak kismértékben érinti, a legszegényebb országok és emberek fogják legjobban érzékelni a visszaesést.

Bár várhatóan Magyarország gazdaságára közvetlenül csak kisebb mértékben gyakorol hatást a klímaváltozás, de az olyan leszakadó régiókban, ahol napjainkban is magasabb a munkanélküliség, alacsonyabbak a bérek, komoly szegényedési kockázattal kell szembenézniük az ott élőknek. Nógrád megyétől az északkeleti országrészen, az alföldi megyéken át a déli országrészig szinte egybefüggő kedvezőtlen szociális jellemzőkkel bíró térség rajzolódik ki a kutatások szerint.

Az Alföldön folyamatosan számolni kell a tanyavilág (komplex mezőgazdasági területek) visszaszorulásával, ami nagyban átrajzolja a tájképet. A területek főleg szántókká alakulnak, ennek ellenére a szántók esetében enyhe csökkenésre kell számítani 2050-ig.

Mivel a klímaváltozás kikényszeríti a termelési költségek, így az energiaárak növekedését, ezért ez visszaköszön a fogyasztási költségekben, hátrányosan érintve a szegényeket, ugyanakkor nagy társadalmi csoportokat szoríthat a szegénységi küszöb alá. A változásoknak leginkább kitett területeken a lakások leértékelődésére is számítani kell. Nem elhanyagolható, hogy Magyarországon eddig csak nagyon ritkán látott trópusi betegségek jelenhetnek meg, amelyek ellen éppen a szegény rétegek tudnak kevésbé védekezni.

Címlapkép: Pixabay/HypnoArt CC0

20 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Pálinkás Pál
Már most kibírhatatlan itt élni,köszönhetően a narancsültetvénynek!!! És mivel a klímaváltozáson nehezebb változtatni,marad a narancsok eltiprása!!
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
KisGenyo2
30 éve is ugyanezt mondták, csak akkor 2020-ig. Az a helyzet, hogy riogatni kell a népet, nehogy nagyon bealudjanak... ;-)
Amúgy 87-ben is volt akkora vihar, meg felhőszakadás mint manapság, csak annyi változott, hogy ha egy (vagy 8-10) tetőt lekapott a szél valahol, azt nem tudta meg az egész ország gyakorlatilag 2 órán belül...
A házbiztosítás pedig nem luxuscikk.
KisGenyo2
"Mivel a klímaváltozás kikényszeríti a termelési költségek, így az energiaárak növekedését," Műbalhé ez! A kajánk 2/3-a így is külföldről jön. Ha kevesebbet pazarolnánk, abból sem kellene éheznünk. Lesznek régiók, ahol olcsóbb lesz termelni olyan növényeket, amiket most pl. a hideg miatt nem is lehet. Gondolok pl. a fügére. Nekem van otthon, 40 fokban a tűző napon szeret élni, 2 hét szárazság ilyen közegben meg sem kottyan neki! Viszont 4-6 évente szinte tövig visszafagy.
papa.49
Gyerekek egyetlen vers első sorát ajánlom olvasásra Petőfi Sándor ,,János Vitéz,, hogyan is kezdődik a vers, és mit is ír a költő, és hány évvel ezelőtt cirka 170-180 évvel ezelőtt az időjárás már ilyen volt !!!
Én elhiszem hogy vannak különböző anomáliák az időjárásban, csak A RIOGATÁSRA NEM VAGYOK VEVŐ !!!
Equus
ha már kapják az államtitkári zsoldjukat, valamit írni is kell érte.
Lepényleső
Már most az,hiszen az erősebbek már el is menekültek,csak a sallang maradt?
simmering73
Pár évtized múlva? Már évek óta elviselhetetlen a medence időjárása, miközben Európa többi részén teljesen normális az időjárás. Mintha a Jóisten is el akarná veszejteni ezt a népet.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

Ingyenes hírlevél