Novák Katalin családügyi államtitkár szerint a kormány az elmúlt nyolc évben komoly reformokat hajtott végre, aminek már látszanak a pozitív hozadékai.

A magyar kormány az elmúlt nyolc év során komoly reformokat hajtott végre, amelyek pozitív hatásai már láthatók, azért Magyarország nem támogatja a kohéziós alapokból való magyar részesedés csökkentését – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára Luxembourgban, az MTI-nek telefonon nyilatkozva csütörtökön.

Novák Katalin az EU-tagországok szociális ügyekért felelős minisztereinek találkozóját követően hangsúlyozta, az új, 2020 utáni hosszú távú uniós költségvetés-tervezet kohéziós forrásainak felosztása során elfogadhatatlan az, hogy azokat az uniós országokat részesítenék előnyben, amelyek nem mutattak fel eredményt az elmúlt időszakban.

Magyarország nem fogadja el, hogy a felmutatott eredményei ellenére mintegy büntetésként kevesebb kohéziós forráshoz jusson – húzta alá.

Kiemelte, Magyarország nem támogatja azt sem, hogy a kohéziós alapokból a migránsok integrációját is finanszírozni kelljen a következő pénzügyi időszakban, különösen azért, mert ez a célkitűzés ugyanabban a pontban szerepel, amelyben a roma integráció támogatása is. Magyarország nem tudja elfogadni azt, ha olyan kötelezettséget írnak elő, hogy a roma társadalom felzárkóztatásának elengedhetetlen feladatai helyett a migránsok integrálásására kell az amúgy is csökkenő forrásokból támogatást biztosítani.

Az államtitkár kijelentette, Magyarország továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a családi ellátások indexálása súlyosan diszkriminatív, igazságtalan, megalapozatlan és aránytalan intézkedés lenne. Szembe menne az unió alapértékeivel, mint az egyenlő bánásmód elve, valamint negatív hatással lenne a munkavállalók szabad mozgására is. Meglepőnek nevezte, hogy ugyanazon tagállamok vetették fel ezt a kérdést, amelyek más témában kiálltak az egyenlő munkáért egyenlő bér elve mellett. Magyarország védi a magyar munkavállalók és a magyar családok érdekeit, ezért nem tartja elfogadhatónak a külföldön dolgozó magyar emberek támogatásainak csökkentését.

Novák Katalin elmondta, a tanácskozás során megvitatták a Szociális Jogok Európai Pilléréhez kapcsolódó jogszabályjavaslatot is, amelynek célja a nők munkaerőpiaci alulreprezentáltságának csökkentése, és egyben reagálni kíván a demográfiai öregedés társadalmi hatásainak kezelését igénylő helyzetekre. Olyan kötelező rendszert dolgozna ki a családtámogatásra vonatkozóan, amely előírná, hogy milyen mértékben osztozhatnak a férfiak a nőkkel a gondozási felelősségek vállalásában. Ezzel kapcsolatban kiemelte, a magyar kormány számára a családok döntési szabadságának megőrzése kiemelt szempont, ezért Magyarország nem tud olyan javaslatot támogatni, amely ezt a szabadságot korlátozná.

Mint elmondta, a tanácsülés célja volt, hogy elfogadja az Európai Szemeszter 2018-as országspecifikus ajánláscsomagból a szociális ügyekért felelős miniszterek hatáskörébe tartozó ajánlásokat. Kijelentette, a dokumentumban vannak olyan megállapítások, mint például az ügyészség működésére vonatkozó értékelés, amelyek mellőzik a tényszerűséget és nem tényszerű adatok alapján vonnak le következtetéseket. Magyarország ezzel kapcsolatosan egy nyilatkozatban fejezte ki álláspontját.

Hozzátette továbbá, hogy Magyarország továbbra sem támogatja a szociális jogok európai pillére és a szemeszter összekapcsolását. Ennek oka, hogy ezzel a közös célok helyett az eszközök kerülnek a középpontba, a szemeszternek azonban nem az egyes tagállamok által alkalmazandó konkrét eszközök kijelölésére, hanem a közös célok irányába tett előrehaladásra és az eredményességre kell összpontosítania. A szociális pillér beemelése a szemeszter folyamatába a fókuszt az eszközökre és az intézkedésekre irányítaná, szűkítve ezzel a tagállamok mozgásterét a saját szakpolitikai intézkedéseik megvalósítására – húzta alá az államtitkár.

A szociális jogok európai pillére három átfogó területet, az esélyegyenlőség és a munkavállalási jog, a tisztességes munkafeltételek, valamint a szociális védelem és társadalmi befogadás területét fedi le, további jogokat és hatékonyabb jogérvényesítést biztosítva az EU polgárainak.

(MTI)

2 hozzászólásarrow_drop_down_circle

nevemnick
,,...2020 utáni hosszú távú uniós költségvetés-tervezet kohéziós forrásainak felosztása során elfogadhatatlan az, hogy azokat az uniós országokat részesítenék előnyben, amelyek nem mutattak fel eredményt az elmúlt időszakban."

Magyarország?
Qqberci
Talán nem kellett volna minden létező szinten keresztbetenni az EU-nak...

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

Ingyenes hírlevél