Novák Katalin családügyi államtitkár szerint a kormány az elmúlt nyolc évben komoly reformokat hajtott végre, aminek már látszanak a pozitív hozadékai.
A magyar kormány az elmúlt nyolc év során komoly reformokat hajtott végre, amelyek pozitív hatásai már láthatók, azért Magyarország nem támogatja a kohéziós alapokból való magyar részesedés csökkentését – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára Luxembourgban, az MTI-nek telefonon nyilatkozva csütörtökön.
Novák Katalin az EU-tagországok szociális ügyekért felelős minisztereinek találkozóját követően hangsúlyozta, az új, 2020 utáni hosszú távú uniós költségvetés-tervezet kohéziós forrásainak felosztása során elfogadhatatlan az, hogy azokat az uniós országokat részesítenék előnyben, amelyek nem mutattak fel eredményt az elmúlt időszakban.
Magyarország nem fogadja el, hogy a felmutatott eredményei ellenére mintegy büntetésként kevesebb kohéziós forráshoz jusson – húzta alá.
Kiemelte, Magyarország nem támogatja azt sem, hogy a kohéziós alapokból a migránsok integrációját is finanszírozni kelljen a következő pénzügyi időszakban, különösen azért, mert ez a célkitűzés ugyanabban a pontban szerepel, amelyben a roma integráció támogatása is. Magyarország nem tudja elfogadni azt, ha olyan kötelezettséget írnak elő, hogy a roma társadalom felzárkóztatásának elengedhetetlen feladatai helyett a migránsok integrálásására kell az amúgy is csökkenő forrásokból támogatást biztosítani.
Az államtitkár kijelentette, Magyarország továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a családi ellátások indexálása súlyosan diszkriminatív, igazságtalan, megalapozatlan és aránytalan intézkedés lenne. Szembe menne az unió alapértékeivel, mint az egyenlő bánásmód elve, valamint negatív hatással lenne a munkavállalók szabad mozgására is. Meglepőnek nevezte, hogy ugyanazon tagállamok vetették fel ezt a kérdést, amelyek más témában kiálltak az egyenlő munkáért egyenlő bér elve mellett. Magyarország védi a magyar munkavállalók és a magyar családok érdekeit, ezért nem tartja elfogadhatónak a külföldön dolgozó magyar emberek támogatásainak csökkentését.
Novák Katalin elmondta, a tanácskozás során megvitatták a Szociális Jogok Európai Pilléréhez kapcsolódó jogszabályjavaslatot is, amelynek célja a nők munkaerőpiaci alulreprezentáltságának csökkentése, és egyben reagálni kíván a demográfiai öregedés társadalmi hatásainak kezelését igénylő helyzetekre. Olyan kötelező rendszert dolgozna ki a családtámogatásra vonatkozóan, amely előírná, hogy milyen mértékben osztozhatnak a férfiak a nőkkel a gondozási felelősségek vállalásában. Ezzel kapcsolatban kiemelte, a magyar kormány számára a családok döntési szabadságának megőrzése kiemelt szempont, ezért Magyarország nem tud olyan javaslatot támogatni, amely ezt a szabadságot korlátozná.
Mint elmondta, a tanácsülés célja volt, hogy elfogadja az Európai Szemeszter 2018-as országspecifikus ajánláscsomagból a szociális ügyekért felelős miniszterek hatáskörébe tartozó ajánlásokat. Kijelentette, a dokumentumban vannak olyan megállapítások, mint például az ügyészség működésére vonatkozó értékelés, amelyek mellőzik a tényszerűséget és nem tényszerű adatok alapján vonnak le következtetéseket. Magyarország ezzel kapcsolatosan egy nyilatkozatban fejezte ki álláspontját.
Hozzátette továbbá, hogy Magyarország továbbra sem támogatja a szociális jogok európai pillére és a szemeszter összekapcsolását. Ennek oka, hogy ezzel a közös célok helyett az eszközök kerülnek a középpontba, a szemeszternek azonban nem az egyes tagállamok által alkalmazandó konkrét eszközök kijelölésére, hanem a közös célok irányába tett előrehaladásra és az eredményességre kell összpontosítania. A szociális pillér beemelése a szemeszter folyamatába a fókuszt az eszközökre és az intézkedésekre irányítaná, szűkítve ezzel a tagállamok mozgásterét a saját szakpolitikai intézkedéseik megvalósítására – húzta alá az államtitkár.
A szociális jogok európai pillére három átfogó területet, az esélyegyenlőség és a munkavállalási jog, a tisztességes munkafeltételek, valamint a szociális védelem és társadalmi befogadás területét fedi le, további jogokat és hatékonyabb jogérvényesítést biztosítva az EU polgárainak.
(MTI)
Magyarország?