Áder: "Szeressük embertársunkat, vagy azért, mert jó, vagy azért, hogy jó legyen"

Megtartotta szokásos újévi beszédét a köztársasági elnök, majd koccintott Weisz Fanni jeltolmáccsal.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

"Csak rajtunk múlik, hogy mire mondunk nemet és mire mondunk igent"

- fogalmazott a köztársasági elnök a közszolgálati televízióban elhangzott újévi köszöntőjében. Az új esztendőnek számos régi-új elhatározással vágunk neki, a Szilveszter elmúltával azonban néha úgy tűnik, mintha az újévi jókívánságok beteljesülését, az újévi fogadalmak betartását rajtunk kívül álló erők akadályoznák.

Áder János megfogalmazása szerint mondhatunk nemet mindarra, ami mérgezi hétköznapi életünket: az elaljasult közbeszédre, az embertársainkat vallásukban, identitásukban, méltóságukban sértő cselekedetekre.

Külső erők nem akadályozhatják meg, hogy nemet mondjunk a "másokra való mutogatásra, a magunk felelősségének palástolására, a mindenkin átgázoló törtetésre, a becstelenségre, mások tisztességének elvitatására".

"Mondhatunk nemet az igénytelenségre, az ünnepeinkből gúnyt űző cinizmusra, az érdekek szerint torzított valóságra, a rövidlátó gondolkodásra"

- folytatta Áder János. Hozzátette azt is, hogy környezetünk felelőtlen kirablására, a vizeinket mérgező, a levegőt szennyező, a jövőnket felélő kíméletlen valóságra is lehet nem a válasz.

"Mint ahogy mondhatunk igeneket is" – emelte ki az államfő. Majd példaként említette, hogy "mondhatunk igent mindarra, amilyennek a jövőt, a magunk és gyermekeink életét szeretnénk látni".

Otthonaink békességére, az egymással való törődésre, a teljesítmény elismerésére, a tisztességes versenyre, a barátainkat segítő jó szándékra is mondhatunk igent

- tette hozzá.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy "mondhatunk igent a magyar nemzetre, Kárpát-medencei együvé tartozásunkra, a magyar érdekek képviseletére, hagyományaink ápolására, anyanyelvünk megóvására". Továbbá egy erős Európára, egy erősebb Európai Unióban erős Magyarországra, és mondhatunk igent a tisztább környezetre, vizeink, földjeink, erdeink védelmére – húzta alá.

Áder János beszédében felidézte, hogy a csángó magyarok – ősi szokás szerint – az esztendő első óráiban még ma is házról házra járnak és áldást kérnek a falunak, szülőföldnek, a közös nyelvet beszélőknek, mert tudják: az összetartó közösségben az egyes ember is erősebb.

"Szeressük embertársunkat, vagy azért, mert jó, vagy azért, hogy jó legyen"

- idézte Szent Ágostont az államfő, aki beszéde végén boldog új évet kívánt Magyarországnak.

A köztársasági elnök újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára.