Erősen megosztja a katalánokat az általuk november 9-re tervezett népszavazás, amelyen arról kellene dönteniük, hogy elszakadjanak-e Spanyolországtól.
Az ország spanyol nemzetiségű lakosságának többsége abszolút elutasítja a referendum megtartását – összegezte az El Mundo című napilap a saját megrendelésére készített közvélemény-kutatás eredményeit hétfőn.
A referendumon (amelyet egyébként a spanyol kormány nem engedélyezett) két kérdést tennének fel a katalán választóknak: az egyik, hogy Katalónia állam legyen-e (most ugyanis autonóm közösségnek számít), a másik pedig, hogy az új állam független legyen-e Spanyolországtól. A felmérés készítői ugyanezeket a kérdéseket tették fel. A válaszadók 41,3 százaléka akarja, hogy az északkelet-spanyolországi autonóm közösség állammá alakuljon, de közülük csupán 34 százalék gondolja úgy, hogy függetlenné is kell válnia Katalóniának. Vagyis az elszakadást a katalánok harmada támogatja. Ezzel szemben 39,5 százalék határozottan elutasítja mindkét lehetőséget. A megkérdezettek többsége szerint Katalónia önállóságáról a spanyolokkal közösen kellene dönteni.
A közvélemény-kutatók megkérdezték a spanyol nemzetiségűek véleményét is: 60 százalékban azt válaszolták, hogy a kormány nem engedheti ennek a népszavazásnak a megtartását. A spanyolok 27,9 százaléka szerint ugyanakkor megtartható a referendum. A spanyol közvélemény nagy része a kutatás szerint azon a véleményen van, hogy amennyiben az elszakadásról népszavazást rendeznek, abban mindenkinek, tehát a spanyoloknak is részt kellene venniük. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök legutóbb egy hete adott hangot véleményének, miszerint jogellenes a tervezett referendum. Artur Mas katalán elnök viszont továbbra is tartja magát ahhoz, hogy november 9-én függetlenségi népszavazást kell tartani Katalóniában. A központi kormány által nem engedélyezett népszavazás megtartása súlyos következményekhez vezethet, mivel azt a spanyol állam törvénytelennek tekintené azt, s ezért akár meg is foszthatja Katalóniát autonóm közösségi státusától.
Az új spanyol király, VI. Fülöp júniusi katalóniai látogatása során, a kölcsönös tisztelet, a megértés és az együttélés üzenetét hangsúlyozta, aki megfigyelők szerint a madridi kormány és a függetlenedni vágyó régió közötti közvetítőként lépett fel. Korábban, ez év januárjában a spanyol kormányfő így nilatkozott: "Amíg én vagyok a spanyol kormány elnöke, egyetlen spanyol terület sem vívja ki függetlenségét" – mondta Mariano Rajoy.
A HVG mai, krími helyzetet elemző cikkében elemzi a katalán függetlenedési kérdést is: "A katalánok szerint a terület eladósodottságát, a magas munkanélküliséget (20 százalék felett) és a fejlesztésekre jutó kevés forrást mind a központi kormányzat katalánellenes politikája adja. Meggyőződésük alátámasztásaként legtöbbször két tényt hoznak fel. Az egyik, hogy amíg Katalónia az ország GDP-jének közel 19 százalékát biztosítja (köszönhetően mindenekelőtt annak, hogy a teljes spanyol export negyede a régióból származik), addig a központi költségvetésből csak 11 százalékban részesülnek. A másik pedig az, hogy amíg a régiókra bontott belső beruházások arányának átlagos csökkenése 7,2 százalék, addig ugyanez az adat Katalóniában közel 25 százalék. Erre válaszul Madrid rendszerint az elmúlt évtizedekben a területre ömlő uniós forrásokat, a szolidaritásvállalási hajlandóságot más régiókkal, valamint a költségvetésen kívüli folyamatos térítéseteket hozza fel a katalánoknak" – a katalánok függetlenségét viszont tiltja az alkotmány, így kevés esély van a novemberi függetlenedésre.
Új hozzászólás