Háború törhet ki Azerbajdzsánnal, amennyiben Jereván nem szolgáltat vissza négy azeri falut, melyeket az 1990-es évek eleje óta tart ellenőrzése alatt – közölte Nikol Pasinján örmény miniszterelnök egy kedden közzétett videóüzenetben.
Az örmény kormányfő hétfőn az északi Tavus régió határterületének lakóival tartott tanácskozáson vett részt, a terület a 30 éve lakatlan azeri falvak közelében található.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Jerevánban tárgyal 2024 március 19-én. Fotó: MTI.
A megszállt falvak stratégiai jelentőséggel bírnak Örményország számára, mivel a Jerevántól a georgiai határig vezető főútvonal mentén találhatók. Örményország nyugaton és keleten is ellenséges államokkal, Törökországgal, illetve Azerbajdzsánnal határos, így kulcsfontosságú számára a Georgiával való szárazföldi összeköttetés zavartalanságának biztosítása – az MTI híradása szerint.
Azerbajdzsán ugyanakkor közölte, hogy a területei visszaszolgáltatását – beleértve örmény területek által közrefogott további apró azeri enklávékat is – alapvető feltételnek tekinti a hegyi-karabahi konfliktus miatt kialakult, több mint három évtizede tartó ellenségeskedések lezárását szolgáló békemegállapodás megkötéséhez.
Pasinján a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint a videófelvételen azt mondta, amennyiben nem tudnak egyezségre jutni a vitatott falvak ügyében, "a hét végéig" háború robbanhat ki Azerbajdzsánnal.
"Tudom, hogy egy ilyen háború miként végződne"
- tette hozzá.
Jereván és Baku viszonya évtizedek óta feszült a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatt, amelyet Azerbajdzsán tavaly szeptemberben egynapos villámháborúval elfoglalt. Ezután a százhúszezres létszámúra becsült, többségi örmény lakosság szinte kivétel nélkül Örményországba menekült a területről.
A két szomszédos dél-kaukázusi ország tavaly év végén közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy békemegállapodásra szeretnének jutni, azóta több alkalommal is tárgyalóasztalhoz ültek. A múlt hónapban Berlinben tartottak egy kétnapos tárgyalási fordulót. A megbeszélések azonban megtorpantak, főleg olyan kérdések miatt, mint az ezer kilométer hosszú közös – lezárt és megerősített – határ kijelölése.
Pasinján az utóbbi hetekben már jelezte, hogy hajlandó visszaszolgáltatni örmény ellenőrzés alatt álló azeri területeket. Ugyanakkor Azerbajdzsán is ellenőriz olyan területeket, amelyeket nemzetközileg is Örményország részeként ismernek el.
A mindössze mintegy 3 millió lakosú Örményország rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe került Hegyi-Karabah örmények általi kiürítése, illetve az Oroszországgal, a kis dél-kaukázusi állam patrónusával való kapcsolatok rendkívüli mértékű megromlása következtében.
Egy teljes körű azeri katonai támadás az örmény államiságot létében is fenyegethetné, az pedig erősen kérdéses, hogy Moszkva nyújtana-e segítséget Jerevánnak egy invázió esetén. Az azeri hadsereg óriási katonai fölényben van az örmény haderővel szemben az elmúlt évtizedek intenzív haderőfejlesztése következtében.
2 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás