Magyarország betartja az európai intézmények szabályait, és ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce - jelentette ki kedden Washingtonban Szájer József magyar néppárti EP-képviselő az amerikai Helsinki Bizottság hétfői, A demokrácia röppályája - amiért Magyarország számít című meghallgatásán.
Forrás:
hvg.hu
RSS tartalom,
A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
8 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Bevallom, én mindig a homlokát nézem, ha meglátom a tévében. Nem akarom, de egyszerűen akkora, hogy bárhová nézek mindig azt látom.
szájer, egy ritka nagy homlokú fiatalember.
Azt nem mondom, hogy nem okos, mert az, de egy gonosz, rosszindulatú, szennyember.
A bukás után én a helyébe kerítenék egy filmes stábot, és remake-elném a Frankensteint, amiben természetesen ő lenne a teremtmény... Nem kellene sokat változtatni a kinézetén: két varratot kell rajzolni a homlokára, meg egy kis lila szín a szájára és már foroghat is a kamera. A szövege? Semmi extra: khrrrr, meg arhhhh, de ha valami hazugságot akarnának mondatni vele (hogy legyen egy kis csavar is a történetben), csak ismételje el amit Washingtonban mondott.
"Az Alkotmánybíróság 2012. december 28-án hozott határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett az Alaptörvényben foglalt jogalkotási felhatalmazáson, amikor az Alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyan szabályokat is beiktatott, amelyek nem átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak. Az Országgyűlést alkotmányozóként is kötik a jogalkotási, eljárási előírások. Az ezek megsértésével hozott szabályok érvénytelenek, ezért az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezéseket e formai hiányosságok miatt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény és az átmeneti rendelkezések tartalmának alkotmányosságát – töretlen gyakorlatának megfelelően – nem vizsgálta."
www.mkab.hu/sajto/kozlemenyek/az-alkotmanybirosag-kozlemenye-az-alaptorveny-atmeneti-rendelkezeseinek-vizsgalatarol
Nem semmisítette meg azokat a rendelkezéseket, amelyek tényleg átmenetiek voltak.
Nem kérte a megsemmisített rendelkezések beépítését az alaptörvénybe, viszont kijelentette, hogy az Alaptörvény egységes jogi dokumentum, így valamennyi módosításának és kiegészítésének szerkezetileg és tartalmilag is koherens módon abba be kell épülni. Ez azt jelenti, hogy ha és amennyiben alkotmánymódosításra sor kerül, akkor a módosításnak az Alaptörvény szövegében kell megjelenni.
Hogy nem a megsemmisített rendelkezések normaszövegbe foglalásáról van szó, az is mutatja, hogy abból kimarad pl. a választási regisztráció, viszont újak is megjelennek, pl. a család fogalma, röghözkötés.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az Indexnek adott. A
riporter a következő kérdést tette fel:
"A politikai következmények viselésén kívül mi akadályozza mostantól az alkotmányozót abban, hogy beleírja az Alaptörvénybe: 2014 után csak húsz év múlva lesznek
választások?"
Gulyás Gergely válasza: "Ez extrém és elképzelhetetlen."
Kérdés: "De mi a jogi akadálya?" Gulyás Gergely (némi kitérő után):
"Az Európai Unió - számtalan jogos kritika ellenére - egy demokratikus
értékközösség, ahogyan az Európa Tanács is felügyeli az egyezmény
betartását. Bár a kérdés abszurd, de végső soron az, hogy e közösségek
részei vagyunk, az ilyen durva antidemokratikus változtatást
nyilvánvalóan lehetetlenné teszi."
Új hozzászólás