Ezennel nyilvános vitát indítok arról, hogy normális-e, hogy a bank kamatot kér a saját pénzem után? Egyben keresem a befagyasztott ingatlanalapok károsultjait! (Mert az se lenne normális, ha 100. 000 érintett szó nélkül hagyná, hogy lenyúlják a pénzét, nem?) Ha ismersz érintettett, küldd el neki ezt a linket! Hálás lesz érte!
Forrás:
nooooormalis.blog.hu
Feltöltő: karosultak
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
98 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Vagy az normális, hogy eddig egyetlen politikus sem válaszolt a neki küldött levelemre?
Mindezt csak azért irom, mert CSAK AZ INTERNETRE számithatunk.
Miben is?
Abban, hogy az az üzentet eljuttassuk mindenkinek: ha most nem is vagy minden századik magyar ember, akinek éppen a megtakaritását akarják "törvényesen" lenyúlni, akkor NEM LEHETSZ BIZTOS BENNE, HOGY EZT VELED NEM TESZIK MEG!
Gondolkodj, mielőtt válaszolsz és főleg olvasd el az oldalunkat, mert a média mindeddig hiven tolmácsolta a bankok és hivatalos szervek hazugsűgait.
Ugye egyetértesz abban, hogy minden érintettnek joga lenne megtudni, hogy LÉTEZIK egy kezdeményezés, ahol a károsultak hangja is hallatszik és megpróbálnak tenni valamit annak érdekében, hogy leleplezzük azt a szégyenteljes banki gyakorlatot, amelynek során a befektetők félreveztése és megtévesztése után - azaz amikor likvid termékként árultak illikvid terméket - magukra a megtévesztett befektetőkre hárítanak minden következményt?
Most még nem érint téged, hogy lenyúlták a pénzedet, de ha ezt hagyjuk, akkor veled is megtörténhet.
Hogy miért? Elmondom, figyelj:
Azzal indokolták ugye, a befagyasztást, hogy nem szabad hagyni, hogy akár csak egyetlen ingatlanalap is csődbe kerüljön, mert - ahogy a PSZÁF elnöke mondta - "ennek beláthatatlan következményei lennének. Leforditom: ha akár csak egyetlen alap is "becsődöl", az emberek pánikba esnek és kiveszik a pénzüket azokból az alapokból is, amelyek fizetőképesek.
Igy aztán egy tollvonással az összes alapot becsukták, aztán gyorsan megváltoztatták a tőkepiaci törvényt, amely lehetővé teszik, hogy akár 2 évig is elhúzzák a "haldokló" ingatlanalapok felszámolását. Azt történt, hogy lényegében a befektetők érdekeit védeni hivatott állami felügyelet SZERZŐDÉSSZEGÉSRE KÖTELEZTÉK A BANKOKAT és lehetővé tették, hogy az ingatlanalapok "lhúzódó csőjének" minden következményét azok a banki ügyfelek fizessék, akiknek mint biztonságos, bármikor kivehető megtakaritási formát adtak el.
Na most, ha le lehet nyúlni úgy 433 milliárdot ebben az országban, hogy
- a média hallgat
- a politikusok állnak szóba a károsultakkal
- az értelmes embere is hallgatnak,
nos, akkor egy olyan országban élkünk, ahol
NEM BIZTOSITJÁK A TULAJDONHOZ VALÓ JOGOT SEM,
ez epdig alkotmányellenes, mellesleg.
Kérlek, segits abban, hogy eljusson a hirunk minden embernek, aki szerint ez NEM normális!
TÉGY A BANKOK ÉS AZ ÁLLAM VISSZAÉLÉSE ELLEN!
JUTTASD EL EZT A LEVELET MINDENKINEK, AKIT ÉRDEKELHET, VAGY AKI SEGITENI TUD!
KÖSZ
Károsultak (Anonim) Önvédelmi Szövetsége
www.erdekvedelem.nolblog.hu
Úgyhogy hiába is kopogtattok a bankárnál, mert azt fogja mondani, hogy mivan öcsi, nézd meg a törvényt, nincs itt semmi gond. És igaza lesz, sajnos. Vagyis megtömitek majd pár ügyvéd zsebét, oszt jónapot :)
Sokkal jobbat találtam ki, hogy elérjem a célomat. :)
href.hu/x/7l17
elment már az indítvány az Ab-hoz?
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
az inkriminált szakaszok:
13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.
nézzétek meg az Abt.-t.
benne van minden!
Az eljárás közös szabályai
19. § Ha e törvény, illetőleg az Alkotmánybíróság ügyrendje eltérő rendelkezést nem tartalmaz, az Alkotmánybíróság eljárása során a jogi képviselet, az anyanyelv használatának biztosítása, a bírák kizárása tekintetében a Polgári Perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
20. § Az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el.
21. § (1) Az 1. § a) pontja szerinti eljárást - a 33-36. §-ban foglalt megkülönböztetés szerint - indítványozhatják:
a)
b) a köztársasági elnök,
c) a Kormány.
(2) Az 1. § b) pontja szerinti eljárást bárki indítványozhatja.
(3) Az 1. § c) pontja szerinti eljárást indítványozhatják:
a) az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely országgyűlési képviselő,
b) a köztársasági elnök,
c) a Kormány vagy annak tagja,
d) az Állami Számvevőszék elnöke,
e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
f) a legfőbb ügyész.
(4) Az 1. § d)-e) pontja szerinti eljárást bárki indítványozhatja.
(5) Az 1. § f) pontja szerinti eljárást azok a szervek indítványozhatják, amelyek között a hatásköri összeütközés felmerült.
(6) Az 1. § g) pontja szerinti eljárást indítványozhatják:
a) az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága,
b) a köztársasági elnök,
c) a Kormány vagy annak tagja,
d) az Állami Számvevőszék elnöke,
e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
f) a legfőbb ügyész.
(7) Az 1. § c) és e) pontja szerinti eljárás hivatalból is indulhat.
(8) Törvény az (1)-(6) bekezdésben meghatározottakon kívül másokat is feljogosíthat az Alkotmánybíróság eljárásának indítványozására.
22. § (1) Az eljárás megindítására vonatkozó írásbeli indítványt közvetlenül az Alkotmánybíróságnál kell előterjeszteni.
(2) Az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia.
(3) Az indítványozó azonos tartalmú indítványt ismételten csak akkor terjeszthet elő, ha az előző kérelem alapjául szolgáló okok jelentős mértékben megváltoztak.
23. § (1) Az Alkotmánybíróság elnöke a nem jogosult által előterjesztett indítványt megküldi az indítványozásra jogosult szervnek, a nyilvánvalóan alaptalan indítványt pedig elutasítja.
(2) Az Alkotmánybíróság a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó indítványt az arra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi.
24. § Az Alkotmánybíróság által kért adatokat mindenki köteles rendelkezésére bocsátani.
25. § (1) Az Alkotmánybíróság teljes ülésben vagy háromtagú tanácsban jár el.
(2) Az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok alapján - szükség esetén személyes meghallgatással, valamint szakértő bevonásával - folytatja le a bizonyítási eljárást. Egyéb bizonyítási mód és eszköz az eljárásban nem alkalmazható.
(3) Az Alkotmánybíróság zárt ülésen, általában - az Alkotmánybíróság ügyrendjében meghatározott esetek kivételével - szótöbbséggel hozza meg határozatát, amelyet meg kell indokolni. A határozatot az indítványozónak kézbesíteni kell.
26. § Az Alkotmánybíróság tagja esetleges külön véleményét - annak írásbeli indoklásával együtt - jogosult az iratokhoz csatolni.
27. § (1) Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező.
28. § (1) Az Alkotmánybíróság előtti eljárás illeték- és költségmentes.
(2) Az Alkotmánybíróság az eljárásából eredő költségeket felszámíthatja az indítványozónak, ha annak rosszhiszeműsége az indítvány előterjesztésével kapcsolatban megállapítható.
29. § Az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg, amelyet az Országgyűlés - az Alkotmánybíróság javaslatára - törvényben határoz meg.
30. § (1) Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt a következő ügyekben:
a) a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény és az Országgyűlés ügyrendje aggályosnak tartott rendelkezése alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;
b) a nemzetközi szerződések aggályosnak tartott rendelkezése alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;
c) a törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;
d) a törvény nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata;
e) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése;
f) az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat megalkotása;
g) az alkotmánybírák mentelmi jogának felfüggesztése;
h) az Alkotmánybíróság tagjának személyével kapcsolatban felmerült összeférhetetlenségi ok megállapítása;
i) az Alkotmánybíróság tagjának - az összeférhetetlenségi ok meg nem szüntetése miatt - a tagság megszűnésének megállapítása;
j) az Alkotmánybíróság tagjának megbízatás alóli felmentése;
k) az Alkotmánybíróság tagjának kizárása az Alkotmánybíróság tagjai közül;
l) minden egyéb olyan ügyben, amelynek teljes ülésen való elbírálását az Alkotmánybíróság elnöke vagy három tagja javasolja.
(2) Az Alkotmánybíróság teljes ülése az összes tagjaiból áll.
(3) A teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság nyolc tagja, köztük az elnök vagy akadályoztatása esetén a helyettes elnök jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnök akadályoztatása esetén a 17. § (2) bekezdése az irányadó.
(4) Az Alkotmánybíróság teljes ülésén az Alkotmánybíróság tagjai szavazati joggal vesznek részt. Az ülésen a zárt ülés elrendeléséig jelen lehet és felszólalhat a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az igazságügyért felelős miniszter és az indítványozó, illetőleg részt vehetnek az Alkotmánybíróság elnöke által esetenként meghívott más személyek.
31. § (1) Az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsai - a törvény kivételével - az 1. § b) és c) pontjában, valamint az 1. § d)-f) pontjában meghatározott ügyekben járnak el.
(2) A tanács akkor határozatképes, ha ülésén mindhárom tag jelen van.
(3) A tanács ülésén az Alkotmánybíróság tanácsot vezető tagja által esetenként meghívott személyek vehetnek részt.
32. § Az Alkotmánybíróság teljes ülése vagy három tagú tanácsai eljárnak mindazokban az ügyekben is, amelyeknek az elbírálását törvény, illetőleg az Alkotmánybíróság ügyrendje a hatáskörükbe utalja
37. § Az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítványban javasolni kell a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének teljes vagy részbeni megsemmisítését.
38. § (1) A bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.
(2) Kérelemben a bíró (1) bekezdés szerinti eljárását kezdeményezheti az, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó jogszabály alkotmányellenes.
39. § Ha a Kormány rendeleténél alacsonyabb szintű törvénysértő jogszabállyal, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközével szemben az ügyész - általános törvényességi felügyeleti jogkörében - óvást nyújtott be, amellyel az aktust kibocsátó szerv nem ért egyet, e szerv az óvást az Alkotmánybíróság elé terjeszti elbírálás végett, és erről az előterjesztés indokainak közlésével az ügyészt értesíti.
40. § Ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti.
41. § Az Alkotmánybíróság a megsemmisítésről szóló határozatát közzé teszi a Magyar Közlönyben, illetőleg abban a hivatalos lapban, amelyben az állami irányítás egyéb jogi eszközét közzé tették.
42. § (1) A 40. §-ban foglalt esetben a határozat közzétételének napján veszti hatályát a jogszabály vagy annak rendelkezése, és minősül visszavontnak az állami irányítás egyéb jogi eszköze vagy annak rendelkezése.
(2) A már kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály az alkotmányellenességének megállapítása esetén nem lép hatályba.
43. § (1) Azt a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét, amelyet az Alkotmánybíróság a határozatában megsemmisít, az erről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni.
(2) A jogszabálynak vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének megsemmisítése, - (3) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.
(3) Az Alkotmánybíróság elrendeli az alkotmányellenes jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze alapján jogerős határozattal lezárt büntetőeljárás felülvizsgálatát, ha az elítélt még nem mentesült a hátrányos következmények alól, és az eljárásban alkalmazott rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetőleg intézkedés csökkentése vagy mellőzése, illetőleg a felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.
(4) Az Alkotmánybíróság a 42. § (1) bekezdésében, valamint a 43. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott időponttól eltérően is meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését vagy konkrét esetben történő alkalmazhatóságát, ha ezt a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja.
üdvözlöm a károsultakat, s képviselőiket!
sok sikert!
na nem lesz könnyű:-(
-- Milyen papirt kell irni?
-- Hol és hogyan kell beadni?
-- Lehet névtelenül is?
BEADVÁNYOK
20. §
(1) Az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó beadványokon fel kell tüntetni a beadvány előterjesztőjének nevét és lakóhelyét (székhelyét).
2. A képviselet ellátására vonatkozó jogosultságot igazolni kell.
1. Az Alkotmánybíróság előtti eljárásban az indítványozó és az eljárás minden résztvevője anyanyelvét használhatja.
21. §
1. Az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia és meg kell jelölnie a kérelem alapjául szolgáló okot (Abtv. 22. § (2) bekezdés).
2. Az (1) bekezdésnek megfelelően az indítvány tartalmazza: a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket - az indítványozó állítása szerint - a hivatkozott jogszabályok megsértenek, valamint az Abtv.-nek és egyéb törvényeknek azokat a rendelkezéseit, amelyekből az indítványozó jogosultsága és az Alkotmánybíróság hatásköre megállapítható.
Ügyviteli szabályzat
Ügyrend
Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozata
Az Alkotmánybíróság hatásköre
1. § Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:
a) a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;
b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;
c) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata;
d) az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása;
e) a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése;
f) az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése;
g) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése;
h) eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
2. § Az Alkotmánybíróság megállapítja saját költségvetését, amelyet az állami költségvetés részeként jóváhagyás céljából előterjeszt az Országgyűlésnek.
Mondd, hogy megy ez a gyakorlatban?
-- (1) Milyen papirt kell irni?
-- (2) Hol és hogyan kell beadni?
-- (3) Lehet névtelenül is?
ad. 1.) indítványt kell beadni - papíralapon, 1 pld.-ban,
ad. 2.) postai útin az Ab címére,
ad. 3.) szerintem nincs anonim indítvány, de a név nem jelenik meg az eljárásban csak, mint "indítványozó" kerül említésre.
Budapest
Donáti utca 35-45.
1015
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Alulírott az Abt. – ben biztosított jogomnál fogva
i n d í t v á n y o z o m
a Tisztelt Alkotmánybíróságnál, hogy
- vitatott jogszabály (törvény, rendelet, stb.) megnevezése j
alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát.
k é r e m
hogy a …….. alkotmányellenességét állapítsa meg, és a hivatkozott rendelkezéseket semmisítse meg.
(majd következhet a tételes kifejtés)
- vitatott jogszabályhelyek beidézése
- majd annak kifejtése, hogy azok miért ütköznek
- az Alkotmány konkrétan megjelölt szakaszaiba
A fentiek alapján kérem a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg ezen tv. (és vhr.?) jelen beadványban megtámadott rendelkezéseinek alkotmányellenességét, és azokat semmisítse meg.
Végezetül kérem ... (rövid indoklás) ... indítványom soron kívüli elbírálását.
Budapest, 2008……
Üdvözlettel:
X Y
indítványozó
- akkor rajta, lehet összeállítani az indítványt
- a sürgősségi eljárás indokolásában hangsúlyozzátok ki, hogy az általatok alkotmányellenesnek vélt törvény mekkora személyi kört lehetetlenít el (hány ezer főt), és milyen összegszerűségben.
"vegyetek hát' érdemi lendületet!"
azon túl is, hogy a felháborodás jogos!
üdv.: Zwei
ajánlott tértivevényes és prioros:-)
- ha van határozat, más a szitu! ... lehet másik jogi út is!
- de az Ab felé mehet a beadvány ettől függetlenül!
- ha nov. 7.-i, akkor 30 nap adott a jogorvoslati útra! mindjárt lejár!
pszaf.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=pszafhu_sajtokozlemenyek_20081107_3
(2) A befektetési alapkezelő kérelmére a Felügyelet a Tpt . e törvénnyel módosított
rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárás során is alkalmazhatja .
(3) E törvény 2009 . március 31-én [a hatályba lépését követő napon] hatályát veszti .
Mi az, hogy a törvény 2009. március 31-én hatályát veszti???
meg hogy "módosított
rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárás során is alkalmazhatja"??
- mikor írta alá az államfő a módosított törvényt, és
- mikor lett kihirdetve a magyar közlönyben, és
- az mikortól hatályos?
Az OGy. nov. 17-én tárgyalta, hétfőn, soron kivül.
vaélamikor a héten aláirta az államfő,
pénteken megjelent a közlönyben..
November 24-től hatályos!
igen gyorsan ment!
erdekvedelem.nolblog.hu/archives/2008/12/02/Tisztelt_Kollath_Gyorgy_ur/
- a közigazgatási bíróságon abban az eljárásban, amit leírtam már korábban.
- az ügyvédkéynszeres eljárás.
- a már érvényes és hatályos törvénnyel pedig lehet menni az ab-ra.
Amennyiben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felfüggesztette egy nyílt végű befektetési alap jegyeinek forgalmazását, és a felfüggesztés elérte a 180 napot, akkor a felügyelet - határozatban - elrendeli az alap megszüntetését - a tőkepiaci törvény ilyen módosítása a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg.
A parlament hétfőn fogadta el a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvény módosítását, amelyhez kiegészítésként került a tőkepiaci törvény módosítása. A jövő hétfőn hatályba lépő módosítás kiegészíti a nyílt végű alapok jegyei forgalmazásának a felfüggesztését. Eddig az ide vonatkozó szabály így szólt: "A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti az adott sorozatot alkotó befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi". A befektetők érdekei miatti felfüggesztés kikerült ebből a mondatból, viszont kibővítve bekerült új szabályként.
A befektetők érdekeinek védelme miatt - az alapkezelő kérelmére - már 180 napra függesztheti fel a felügyelet a befektetési jegyek folyamatos visszaváltását. Néhány okot fel is sorol a törvény módosítása, így például ha az egymást követő 10 forgalmazási nap alatt a visszaváltott jegyek összértéke eléri az alap nettó eszközértékének a 10 százalékát, vagy ha 20 egymást követő forgalmazási nap alatt a jegyek darabszáma 10 százalékkal csökken, illetve ha a visszaváltások következtében az alapban a likvid eszközök aránya a saját tőke tizenöt százaléka alá csökken.
Amennyiben a tényleges felfüggesztés eléri a 180 napot, akkor a PSZÁF elrendeli - határozattal - a nyílt végű befektetési alap megszüntetését.
A módosítás kitér arra is, hogy nyílt végű nyilvános befektetési alap továbbra sem alakulhat át zárt végű nyilvános alappá, viszont megengedi az ilyen átalakulást az ingatlanalapoknak. Az átalakulás előtt azonban biztosítania kell a jegyek visszaváltását.
hvg.hu/print/20081121_befektetesi_alap_PSZAF_felfuggeszt.aspx
a jogállamiságból például sok minden ered, had' említsem:
- pl.: a jogbiztonságot!
- ne ezen az alapon mo-n ma, az orráig sem láthat el az ember:-(
- ahogy ti sem!:-(
Elbutított, zombi népség lettünk, cuzammen, hizsen már az is egy tragédia - szerintem - hogy az érintettek (a 100.000 ből azért min. 40.000 internet használó) meg sem kisérelte, hogy felvegye a kapcsolatot a "sorstársaival":
Végül ne tudd meg, micsoda reakciók érkeztek a hangos kárörvendéstől kedzve az anyázásig azoktól, akik nem érintettek, igy semmiféle késztetésük nem volt, hogy mögénézzenek a médiából kapott "igazságoknak".
Visszatérve a beadványra, szenvedek vele, mindig is utáltam minden jogi szöveget és szerződést, szóval erre nem én vagyok a legalkalmasabb. Viszont senki sincs, aki csinálna valamit, az is nagy dolog, hogy az eddig összegyűlt hét (7) károsultból legalább egyvalaki vállalta, hogy feladja a papirt az AB-nek...
Indoklás:
1. Az ingatlanalapok befektetőinek tulajdonhoz való jogát sérti a Tőkepiaci törvénynek és a jelenlegi banki gyakorlatnak az a végeredménye, hogy befektetéseik egy részéhez is csak lombardhitellel (kamat ellenében) juthatnak hozzá, holott a megtakarítást a bakbetétekhez hasonló feltételekkel helyezték el a befektetők az ingatlanalapokban.
2. A jogbiztonságot veszélyezteti, hogy az erdetileg bármikor visszaváltható ingatlanbefektetési jegyeket a felügyelet a korábbi 10 nap helyett akár 180 napra is felfügesztheti, majd az ingatlanalapok értékesítésére álló idő - hosszabbítással együtt - akár 2 év is lehet. Igy az eredeti szerződéshez képes azonnal visszaváltási lehetőséggel szerződött befektetőknek akár 2 évig is várnia kell, amig hozzájut a befektetéséhez.
3. Kifogásoljuk továbbá, hogy a tőkepiaci törvény megváltoztatott rendelkezései visszamenőleges hatályúak, vagyis a jogszabály kihirdetése előtti időkre való alkalmazása szintén jogbiztonsági aggályokat vet fel.
- ez is említésreméltó!
(Az a baj, hogy nem tudok jogialg korrekt nyelven fogalmazni.)
íme:
13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.
- aggályokat?
- kifejezetten sérti a jogbiztonságot!!!
- hiszen a visszamenőleges hatály tilalmába ütközi, ami egy alapvető jogelv!!! ... sérti a jogalkotásról szóló törvényt!!!
- ez nem többes szám!
- elvégre az ügyészség ma mo-n a törvényesség őre!
Átfogalmazom.
Mi az a legmagasabb szintű jogelv vagy micsoda, hogy egy szerződést (törvényt) nem lehet visszamenőleges hatályúan alkalmazni?
ez nem vonatkozik szerződésekre, mert ott érvényesülhet a diszpozitivitás elve!
Baski nem birok ki még egy törvényt. :(
- ennél hivatkozni lehet egy ABH-ra, mely a módosítással összefüggő helyzetre való felkészülésre (a részetekre pl.) kellő idő biztosítását íraj elő!
"- ennél hivatkozni lehet egy ABH-ra, mely a módosítással összefüggő helyzetre való felkészülésre (a részetekre pl.) kellő idő biztosítását íraj elő!"
Arra gondolsz, hogy az Ab valamelyik korábbi határozatára?
"A Pénzügyminisztérium tervei szerint 2009-re már csak zárt végűként működő -, vagyis a befektetési jegyeket bármikor visszaváltó ingatlanalapok működhetnek hazánkban."
(Mondjuk elirták, - freudi elszólással - de mindegy, érthető.)
www.ingatlanmagazin.com/read/6715?h
- ez "kilátszik" az új szabályozásból!
A Raiffeisen lesz az első szerintem, ahol kitör a balhé, mert ő az egyik legsárosabb az egészben, és vezére már régesrég nyomja (úgyis mint a Bankszövetség elnöke), hogy alakuljanak zárttá ezzek az alapok. A Raiff nagy, és ha bejön a "180 napos felfüggesztés", akkor tör majd ki a balhé.
nagyon úgy néz ki, hogy nagyobb balhé kell ahhoz, és talán még egy-két ilyen "elszólás", hogy nyilvánvalóvá váljon mire megy itt ki a játék...
- mi a különbség aközött, ha ingatlanalapba fektetek be, vagy betszem azt a pénzt a bankba?
- negatív diszkriminációval lehet fellépni az "ingatlanalaposokkal" szemben?
- a betétesek előnyt élveznek?
"Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felügyeleti tanácsának elnöke szerint a banki szférából kiinduló, a világot sújtó válság Magyarországon és Közép-Kelet-Európában bizalmi válságként jelentkezett, ami azután forrásoldali krízissé vált."
www.mfor.hu/cikkek/PSZAF__Bizalmi_valsag_utan_forrasoldali_krizis.html
ahirek.hu/kereses/Farkas+Istv%E1n/3/1.html
- nem értem, tökéltesen működő honlap!
- egy sötét tónusút keress!
- alotmánybíróság - a keresőbe, és már jön is,
A PSZÁF elnökön kivül ez a másik főkolompos, ahogy látom:
ahirek.hu/kereses/Felcsuti+P%E9ter/3/1.html
erdekvedelem.nolblog.hu/archives/2008/11/23/A_problema_etikai_vetuletei/
bocs, de az előzőt még nem! ... nézem azt is.
Összefoglalás:
2008. szeptember 1-jén hatályba lépett a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény szerint Tisztességtelennek az a kereskedelmi gyakorlat számít, amikor a pénzügyi szervezet nem az elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően jár el, és így rontja a fogyasztó lehetőségét arra, hogy tájékozott döntést hozzon. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat egyik, a tv. által nevesített fajtája a "megtévesztés", azaz "a valótlan információ közlése, a valós tény megtévesztésre alkalmas módon való közlése, a jelentős információ elhallgatása".
Kérésünk lényege, hogy az érintettek betekintést nyerjenek mindazon közérdekű adatokba, amelyek alapján az egyes szereplők szerepe, felelőssége megállapítható abban, hogy a nyílt végű ingatlalanalapokba történő befektetőket megtévesztették akkor, amikor biztonságos és azonnal visszaváltható befektetésként adták el ezeket a jegyeket. A végeredményt látjuk, azt szeretnénk megérteni, hogy jöhetett létre ez a képtelen helyzet?
Az állampolgároknak alkotmányos joguk van megismerni azokat a rendelkezéseket, melyek alapján jogaikat korlátozhatják a hatóságok.
Mivel a PSZÁF 2008. november 7-i intézkefése majd a Tőkepiaci törvény 2008. november 17-én tárgyalt, november 21-én közzétett és november 24-től hatályba léptetett módosítása alapvetően korlátozza a tulajdonhoz való jogot, az alábbi szervezeteket kérjük, hogy az ingatlanalapokkal kapcsolatos minden belső levelezésüket hozzák nyilvánosságra annyak érdekében, hogy a szakértők, az érintettek és a nagy nyilvánosság tájékozódni tudjon, hogyan jöhetett létre egy jogállamban az a helyzet, hogy 100.000 kibefektető pénzét akár 2 éven keresztül is visszatartsák. Fontos körülmény, hogy az ingatlanbefektetési jegyeket mint azonnal visszaváltható befektetési formát adtak el az érintetteknek.
* Pénzügyminisztérium
* Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete
* Befektetési Alapok Magyarországi Szövetsége
* Az Alapkezelőkkel folytatott levelezés, különösen a Raiffeisen és az Európa Alap, amelyek feltehetően kérték, valamint az Erste, amely tiltakozott a döntés ellen
* MNB, amely a hírek szerint ellenezte az alapok felfüggesztését
A szervezetek, vezetők között levelezés, a - véleményünk szerint - alkotmánysértő helyzet kialakulásának hátterét szeretnénk megismerni, egyben azt is megtudni, hogy mely szervezetek milyen indokkal kérték a Tőkepiaci törvény minden szakmai vita és az érintettekkel történt egyeztetés nélkül lezajlott megváltoztatását.
Mielőtt a befektető úgy dönt, hogy befektetési jegyet vásárolna, el kell döntenie azt, hogy mennyi időre szeretne lemondani pénzéről. A pénzintézetek segítenek az ügyfeleknek a döntésben, hogy milyen alapba fektessék pénzüket. A befektetőnek csak azt kell eldöntetnie, hogy mennyi időre szeretné az adott alapban elhelyezni a pénzét.
A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyeit az alapkezelő folyamatosan hozza forgalomba, illetve folyamatosan vissza is vásárolja azokat. A befektetési jegyek vétele és eladása a letétkezelő által naponta kiszámított árfolyamon történik, azaz egy munkanap ugyanazon az árfolyamon lehet befektetési jegyet venni és eladni. Az alap árfolyama a befektetési politikától, a portfolió összetételétől és az alapkezelő ügyességétől függ és természetesen követi az állampapír- vagy a részvénypiac aktuális trendjeit. A nyíltvégű befektetési alapok nagy előnye, hogy nincs lekötési idő, tehát a befektetők bármikor elhelyezhetik megtakarításaikat ezekbe az alapokba, viszont szükség esetén a befektetett összeget - vagy annak egy részét - az elért hozammal együtt tetszőleges időpontban fel is vehetik. A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei általában 1 Ft névértékűek, ami lehetővé teszi bármekkora összeg befektetését és tetszés szerinti összeg felvételét. Így bármilyen kis befektetés az első perctől az utolsóig "dolgozik".
Az ingatlanalapok esetében az azonnal visszaválthatóság a termék olyan alapvető jellemzője, amely - véleményem szerint - nem lehetett volna PSZÁF-fellépéssel és törvénymódosítással megváltoztatni a "másik fél", a befektetővel való előzetes egyeztetés nélkül. A szerződéskötéskor érvényes tőkepiaci törvény semmiféle olyan okot nem tartalmaz, amelyre hivatkozva e feltétel megváltoztaható lett volna.
A nyíltvégű befektetési alapok egyik behozhatatlan előnye minden más megtakarítási formával szemben az egyedülálló likviditás, azaz a befektető minimális költséggel, bármikor, kamatveszteség nélkül hozzájuthat pénzéhez. Véleményünk szerint a nyilt végű befektetési alapok zárt végűvé alakítása durva szerződésszegés, még akkor is, ha a Tpt. szerint visszavásárlási lehetőséget kell biztosítani a befektetőknek. A tv. ugyanis semmilyen módon nem rendelkezik arról, hogy milyen feltétetelekkel történihet ez meg.
A 2008. november 7-i PSZÁF bevatkozás véleményünk szerint versenypiaci elveket is sért, hiszen olyan alapokat is "hírbe hozott", amelyeknek befektetői nem szorultak volna ilyenféle "állami védelemre".
Alapszabályként a befektetésijegy-tulajdonosok a befektetési jegyeik visszaadása fejében bármikor kérhetik azok árának az alap vagyonából történő kifizetését. A visszaváltás az éppen érvényes visszaváltási árfolyamon történik, amely megfelel az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek. A befektetési alap alapkezelési szabályzata azonban tartalmazhat olyan rendelkezést, hogy a befektetési alapkezelő átmenetileg felfüggesztheti a befektetési jegyek visszaváltását, ha olyan rendkívüli körülmények merülnek fel, amelyek miatt a felfüggesztés a befektetésijegy-tulajdonosok érdekeinek figyelembe vételével szükségesnek tűnik. Az ilyen kivételes esetekben fennáll annak kockázata, hogy a befektetési jegyek nem válthatók vissza a befektetésijegy-tulajdonos által kívánt napon.
Végül, de nem utolsó sorban szeretnénk betekinteni - közérdek miatt - a döntéselőkészítés során született levelezésekbe, belső utasításokba, esetleges szabályozásokba is, amelyek érintik a befektetők érdekeit. Érdekel minket, hogy születhetett meg pl. a törvénymódosítás indoklása, ezt megelőzően a PSZÁF felfüggesztést követő indoklásában az a károsultak számára elfogadhatatlan érvelés, miszerint a befektetők tájékozatlansága miatt volt szükség a felfüggesztésre. Véleményünk szerint a befektetők a termék lényeges ismérvei alapján hozák meg a döntésüket. Ám ha "tájékozatlanok" is voltak a befektetők, ebben mennyi felelőssége van a bankoknak és a felügyeletnek, különös tekintettel arra, hogy - megtévesztve a befektetőket - likvid termékként adtak el nekünk természetüknél fogva illikvid termékeket.
Felhívjták-e a figyelmet arra, hogy a befektetési jegyek visszaváltása az értékpapíralapokhoz hasonlóan a nyílt végű ingatlanalapoknál is korlátozható? Az alapkezelési szabályzat olyan rendelkezést is tartalmazhat, hogy befektetési jegyek nagyobb mennyiségben történő visszaváltása után a visszaváltás hosszabb időre – legfeljebb két évre – is felfüggeszthető. Ez alatt az időszak alatt a befektetési jegyek nem válthatók vissza készpénzre.
Kérjük a szakasajtó és a médiákat is, hogy megismerve ennek a szégyenteljes folyamatnak a hátterét, segítsenek abban, hogy minden résztvevő levonhassa a megfelelő tanulságokat.
majd megnézem ezt is reggel! ... addig is szép álmokat!:-D
- a bedványodnak semmi köze nincs a fogyasztóvédelmi törrvényjez!
- az általad alkotmányellenesenek vélt módosított törvényt csak és kizárólag az alkotmánnyal és abh-kal kell összevetned, semmi mással!
(Amit rtál abban igazad van.)
- az államfőt megkerestétek? ... ő is vágja az alkotmányjogi kérdéseket, hiszen jelentős ab-i háttere van!
www.tartalom.nolblog.hu
www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=59185
Melyiket választod?
www.fntudosito.hu/riport/2622
href.hu/x/7mje
http//erdekvedelem.nolblog.hu
bankok.try.hu
megoldo.blog.hu/
Új hozzászólás