Orbán Viktor: Jó és édes évet kívánok a magyarországi zsidó közösségnek

Nekik én is! bírom az összetartásukat. belőlünk valahogy ez hiányzik. Nem általánosítok, csak túl sokan átkozzuk Őket hogy a pénzvilág urai, hogy az összes zsíros állás az övék, stb.. Igen! Jó érzékük van a pénzhez, nekünk nincs, Ők értenek az üzlethez mi nem, Ők összefognak mi nem! Ha fordítva lenne most Ők átkoznának minket.

@taglo: Megértelek. Nyilván az ember azt a "gazdát" szidja ahol rosszul bántak vele. ez természetes. De! elég volt valakinek "csak" gazdagnak lenni hogy cselédet tarthasson. Máris nem tudta merre van az előre és azt sem tudta hogy nézze le az alkalmazottját. E tekintetben nemigen különbözünk.

Hazabeszél...

Regös Péter, a Magyar Zsidok Vilagszovetsegenek szovivoje altal irott
vers es rovid komment a magyarokrol:

" Hangosak a fasz magyarok,
Fajtiszták, mint az olaszok.
Buták, mint az oroszok
S úgy végzik, mint a karthágó'k.

Lesózzák a földjeiket,
Felszámolják történelmüket,
Eltünnek majd nem sokára,
Elmennek a bús picsába.

Úgy rühelem minnyájukat,
mocskos, gyilkos falkáikat,
s mikor himnuszukat hallom,
felfordul a teli gyomrom.

Panaszkodnak, nyavajognak,
Ök sehová sem tartoznak,
Mindenki az ellenségük,
Nincsen nekik kistestvérük.

Mindenki utálja öket,
Magyar férfiakat, s nöket,
Mindegyiküket megvetik,
De egyiküket sem szeretik.

Elveszett tekintélyüket féltik,
De mások a nyelvüket sem értik,
Nem tartoznak nyelvcsaládba,
Csak a tetves, bús picsába.

Na miért is szereti a zsidókat? ? ? ? ? ? ?

Lelkes Miklós

Zsidók

Minden népben sok minden kigyúlt hitben -
vagy parázslóban. Figyel ördög s isten
a lelkekben. Nem tudod, mi a lélek?
Én sem. Forgását mégis érzem. Érzed?
A nép összetart, s maga ellen harcol
a bonyolultban. Tanult sok kudarcból?
Nem engedte: részben saját hibája,
s azok sem, kiknek haszna lett a kára.
A nép? Van és nincs. Paradoxnak véled?
Ha gondosan bontod fel az Egészet,
igazként sikerülhet összetenned
újra - különben tévúton merengtet
csaló eszme és égő vérbe lökhet
pokolkarja elkésésnek, közönynek.

Minden népben oly sokfélék az arcok,
kezek, lelkek! Ne kérdezd: mit akartok?
Minden népe hullám-történelemnek,
kérdés, akart-e valaha is egyet!
Az egyént úgy nézd: része az Egésznek -
s hányféle útra terelheti Érdek!
Egyik a munkás húsát csontig rágta -
dagadtra hízzon minden pénzeszsákja!
A másik zászlót emelt vörös fénybe,
mosolygott a Szabadság Istenére,
s ha kellett: meghalt érte, akár kínban...
A történelem azt tanítja: így van!

S az a népirtás? Megbánása hol van?
Nők, gyermekek, jaj! marhavagonokban,
konok kerekek, vég-végállomások...
keretlegények, szitkokat kiáltók,
kilőtt golyó ártatlan agyban, szívben -
mennyi szégyen! Megbánás hol van? Nincsen!
Mit ér a szó, mit bár a kényszer morzsol,
ha némaság kél a volt-gyilkosokról,
s a szemforgatás szobrokat emeltet
volt-bűnöknek - és mai szégyeneknek?

A múlt összetett. Sohse mutasd szebbnek,
s feketébbnek! Az igazat keresd meg
- s miértjeit! Ne tégy bűnbakká népet -
de bűnt, vétket hallgatással se védj meg!

A nép összetett. Rétegeken réteg.
Látón rakd össze az igaz Egészet:
aranyból, melynek villanása penge,
és tőrként döf égvágyú szerelembe,
s fegyverből is, mely e szerelmet védte,
HAZÁD: legyen gyönyörű messzesége!
megfejtett képletből, mit adott akkor
a Tudás (s nem csak uzsorakamatból!),
kis füzetből, melyből versek kiléptek
(olykor erős az eltemetett ének!),
Nobel díjból, amely a Világ érme,
s hazugságból, mi zugfirkász meséje,...

misztikus hitből (nem rosszabb, mint mások
tévedésében ingó-lengő lángok),
szépből, nem szépből, erényből, hibából,
fenséges fényből, alattomos árnyból,
tiéd, nem tiéd, de minden nép ebből -
embertelenből és emberségesből!
Nagyon nagy baj, ha szükségét nem érzed
közös kenyérnek, és kinyújtott kéznek,
s azt sem, hogy bukást közelít a vakság:

nélkülük nincs Világ - nincs Magyarország!

2012.