Salve, patres et conscripti! Róma népe és szenátusa, örömhírem van: visszaszereztük a kincset, mely valaha hazánk nagy fiának, Seusonak birtokában volt, mostantól újra minket illet, jobb, ha nálunk van, mintha másnál lenne. Áldozzatok a capitoliumi Jupiternek, Bacchusnak és Venusnak, tartsunk ünnepet, irány a Colosseum! Izé, most szólnak, hogy nem vagyunk rómaiak. De akkor hogy illethet minket a Seuso-ezüst? És a miénk lett egyáltalán? Az sem biztos, kérem. De ünnepeljünk. Ha nem latinosan, amúgy, magyarosan. Vigadjunk sírva.
Forrás:
gepnarancs.hu
Feltöltő: nocenz_Ura
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Mocskos hazaáruló!!
Kié is akkor az a megtalált kincs? Hát természetesen Magyarországé, na meg Rómáé. Úgy Magyarországé, ahogy például az egyiptomi kincsek Egyiptomé, azoké az egyiptomiaké, akik arabok (leigázták, beolvasztották az ősi egyiptomi lakosságot), akiknek édeskevés közük van Egyiptom ókori lakóihoz - akik azokat a kincseket létrehozták, birtokolták ezerévekkel ezelőtt.
A két történet persze csak hasonlít, de nem azonos. Abban viszont azonos, hogy amikor Seuso elásta a kincseit, akkor a magyarok még csak nem is gondolkodtak arról a bizonyos második honfoglalásukról a Kárpát-medencében.
Hát tessék visszakövetelni minden elrabolt kincseinket, azokat is, amiket egykori magyar területeken még csak ezután fognak megtalálni. De mi legyen azokkal a kincsekkel, amik eredetileg nem is a magyaroké voltak? Mennyi jogunk van (azon az alapon, hogy itt találják őket magyar földön?) azokhoz, amik itt vannak, bár sose volt a miénk?
Nem állítom, hogy igazam van, de én most ezen picit elgondolkoztam, ezen a családi ezüstön.