A Heti Válasznak adott interjújában Kövér László a Fideszen belüli érdekcsoportokról is beszélt, de teljes mértékben a liberális demokrácia csődjének titulálta a szinte megoldhatatlan politikai problémákat.
Az interjúban több fontos, aktuálpolitikai témára is kitért: stratégiai kommunikációra, a német megszállási emlékműre, az ártalmas, ugyanakkor nem létező ellenzékre és a Fideszen belüli érdekcsoportok harcára.
A közösség szükségességére firtató kérdésre, Kövér egy más kontextusba helyezte a választ, miszerint már rég nincs szükség olyan gyakori és mély kommunikációra, nem kell mindent részletesen megbeszélnie a kormányfővel, ahogy a hőskorban, amikor még keresték önmagukat és fogalmazgattak, mert egyezik az értékrendjük.
Kövér szerint a rendszerváltás óta már számtalanszor bocsánatot kértünk a II. világháború áldozatai előtt és a mostani kialakult helyzetet csak egy baloldali hecckampánynak tartja. "Abban a játszmában azonban nem veszünk részt, hogy egy politikai kisebbség uralmi igényeihez alakítsuk a történelem értékelését és az egész magyar társadalmat fasisztává és antiszemitává nyilvánítsuk" – indokolja Kövér ezzel a gondolattal, hogy nem avatták fel a szobrot és azt is, hogy miként igazolja a szobor azt, hogy nem tesz különbséget a német megszállás áldozatai között.
A Fideszen belül kialakult hatalmi harcok és jelenlévő érdekcsoportokról szükséges rosszként nyilatkozott, ami szerint a Fidesz nagyságának az átka, de üzent is ezeknek a csoportoknak: "Szomorú látni, hogy néhányan úgy reagálnak, mintha Biberachként azt vallanák, hogy ott a haza, ahol a haszon". Majd kifejezte, hogy kívánatos lenne, hogy amikor a parlamenti többség távlati gondolkodásra való döntéseket hoz – ez mindenkor az ország, a szélesebb közösség érdeke- akkor ezt fogadják el az esetleg érdeksérelmek ellenére is.
Arra a felvetésre, hogy a múlt rendszer ügynökei vagy az offshore-világhoz kapcsolódók kormányzati pozíciókba kerülhetnek, azt mondta, az elvektől függetlennek látszó döntések akkor is kárt okoznak, ha rövidtávon nincs látható hatásuk.
Ki volt Biberach?
Katona József Bánk bán című tragédiájának szereplője, a szövetséges. Tetteit, világszemléletét két tényező motiválja: a hazátlanság, nem kötődik egyetlen közösséghez sem, számára "ott a haza, ahol a haszon". Vagyona nincs, csak nemesi tudata. Szeret központban lenni, bonyolítani a dolgokat. Jelleme a hivatásos cselszövőé, cinikus, semmi sem szent előtte. Bárki becsületébe belegázol. Hallgatózása, és árulása hozzájárul a tragikus események elindulásához.
26 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás