A brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál, így a Buda-Cashnél, a Quaestornál, és a Hungária Értékpapír Zrt.-nél visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedések feltárására alakult albizottság az Országgyűlés költségvetési bizottsága mellett.
A testület hétfői ülésén a kormánypárti képviselők 9 igen, és az ellenzékiek 4 nem szavazata mellett döntöttek erről. Az albizottság 7 tagból áll – 4 kormánypárti és 3 ellenzéki –, elnöke pedig Szűcs Lajos (Fidesz) lesz.
Szűcs Lajos kifejtette: az utóbbi 15-20 évet vizsgálnák, így például azt, hogy miért kellett 2010 előtt fellazítani a pénzügyi vállalkozások ellenőrzését, és ebben milyen felelőssége volt a Bajnai-kormánynak, vagy hogy milyen személyi összefüggések voltak a brókerbotrányokban érintett cégek és a Gyurcsány-Bajnai kormány tisztségviselői között.
Schmuck Erzsébet (LMP), Szelényi Zsuzsanna (független) és Burány Sándor (MSZP) egyaránt úgy vélték, szükség van ugyan vizsgálóbizottság létrehozására a témában, de azt nem egy albizottságként kell "eldugni", hanem az ellenzék által javasolt parlamenti vizsgálóbizottságként kell felállítani; az ehhez szükséges mennyiségű aláírás már össze is gyűlt – emelték ki.
Kizárt, hogy az a kormány amelyik évente sok száz törvénymódosítást végez pont a vonatkozó törvényt nem módosította volna ha szükséges. Bajnai 2009-ben szigorította a felügyeletet, azóta nem telhet el 5 év, hogy legalább egyszer ne legyen egy átfogó vizsgálat (nemzetközi standard). Azért buktak most meg a brókercégek mert most már nem húzhatták tovább az ellenőrzést, más kérdés, hogy menet közben sem végezték el a szükséges részellenőrzéseket. Az államháztartási törvényt 2003-ban szigorította az MSZP, azóta nem lehet(ne) közpénz csak a Kincstárban.