Kit húznak ki a bajból a csődtörvénnyel?

Sok család várja, hogy megszülessen a legújabb adósmentő rendelkezés, azonban nem teljesen tisztázott, hogy kik és milyen feltételekkel jelenthetnek magáncsődöt. A májusban szóba került tervezet hétfőn ismét témává vált.

Rétvári Bence, KDNP-s képviselő elmondása alapján több lépcsőben vezetnék be az adósmentő programot, melybe először a jelzáloghitelesek kapcsolódhatnának be – írja a Hír24.hu.

Olyan családokon segíthet a csődtörvény, akiknek össztartozása nem haladja meg a vagyonuk, bevételük kétszeresét, de nagyobb, mint az egyszerese. Ahol kisebb a tartozás, mint a vagyon, ott Rétváriék szerint indokolatlan a magáncsőd, hiszen anélkül is képesek rendezni az adósságaikat, ahol pedig nagyobb, ott úgy sincs esély a tartozás nagy részének kifizetésére.

A magáncsőd nem azt jelenti, hogy a csőd bejelentése után a hitelek el vannak felejtve, hanem azt, hogy meghatározzák, milyen arányban kell elosztani a család bevételeit a hitelezők között. Ha az eladósodott család öt évig betartja a játékszabályokat, a hitelező a tartozás egy részét elengedheti.

Lénárd Mariann a Hír24-nek elmondta, már nyolc éve is tárgyaltak erről a KDNP-vel, de nem lett belőle semmi, és most is számos ponton átgondolatlannak találja az ötletet. Nincs meghatározva, hogy mi számít vagyonnak, ahogyan az sem, hogy mi a luxuscikk, ugyanis azok, akik vállalják a magáncsődöt, nem költhetnek luxusra az adósságrendezés ideje alatt, ezt pedig a csődbiztos ellenőrzi. Az sem teljesen egyértelmű, hogy kiknek nyújt segítséget ezzel az állam, hiszen a legszegényebbeknek nincs elegendő bevételük, akiknek pedig van, nem biztos, hogy elviselik, hogy egy csődbiztos jár a nyakukra ellenőrizni, hogy mire költik a keresetüket, vásárolnak-e például cigarettát a pénzükön.

Lénárd szerint sokkal népszerűbb és hasznosabb lenne az új eszközkezelő létrehozása. A jelzáloghitelesek sokkal inkább bíznak benne. Az állam ebben az esetben átvehetné a házukat, ők maradhatnának bérlőként, majd néhány év után esetleg visszavásárolhatnák.