Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése szerint alkotmányellenes a Kúria azon döntése, amely lehetővé tette a férfiak – nőkhöz hasonlóan – 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést. Így nem lehet megtartani az erről szóló népszavazást.
A Kúria most megsemmisített végzése a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) azt a határozatát változtatta meg, amely megtagadta a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés hitelesítését – közölte az Ab a honlapján.
Az ügyben a Kúria döntését követően megkezdődött az aláírások gyűjtése, eközben azonban több magánszemély és érdekvédelmi szervezet alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez, kérve a Kúria végzésének megsemmisítését.
Az Ab határozatát – a részletes indokolással, különvéleményekkel és párhuzamos indokolásokkal – hivatalosan a jövő héten teszik közzé. Tekintettel azonban az ügyben folyó aláírásgyűjtésre, az Ab indokoltnak tartotta a döntésről való tájékoztatást – közölte a testület.
Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a Kúriának új – az Ab döntésének megfelelő tartalmú – határozatot kell majd hoznia az ügyben, az alapján pedig az NVB ismét dönthet arról, hogy hitelesítí-e a népszavazási kérdéseket, végeredményben szintén az Ab keddi döntésével összhangban.
Idén áprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja magánemberként kezdeményezett népszavazást arról, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év munka után. A nőknek erre mintegy fél évtizede van lehetőségük.
A népszavazásra feltett kérdés úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?".
A népszavazás kezdeményezője és a támogató szervezetek szerint sérti az esélyegyenlőséget, ha a társadalom egyik rétegének van ilyen kedvezménye, míg másoknak nincs. Ezt a diszkriminációt pedig úgy kell megszüntetni, a férfiaknak úgy kell megadni a jogosultságot, hogy közben ne sérüljön a nők 40 éves jogviszonyhoz kapcsolódó nyugdíjjogosultsága.
Az NVB áprilisban megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését részben azért, mert annak költségvetési kihatása lehet, részben pedig azért, mert nem egyértelmű a kérdés. E döntés ellen a kezdeményező felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amely június végén meghozott döntésében az NVB határozatát megváltoztatva hitelesítette a kérdést, s ezzel utat nyitott a népszavazásnak.
A Kúria érvelése szerint, bár a kérdésnek valóban lehet költségvetési kihatása, ám a költségvetés alakítására eredményes népszavazás esetén is lesz lehetősége az Országgyűlésnek. Továbbá a legfelsőbb bírói fórum úgy ítélte meg, hogy a népszavazásra feltett kérdés – akarják-e a nyugdíjbavonulás feltételrendszerének változtatását – nem sérti az egyértelműség követelményét.
A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtésére 2015. július 8-a és 2015. november 5-e között lett volna lehetőség.
A Kúria döntését támadó, az Ab-hez augusztus végén benyújtott alkotmányjogi panaszok szerint ugyanakkor a Kúria döntése alkotmányos alapjogokba ütközik.
Az indítványok többek között hivatkoznak az alaptörvény azon rendelkezéseire, amelyek szerint "Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti"; "Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket", valamint "törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja".
Dessewffy Alice ügyvéd, az egyik alkotmányjogi panasz benyújtóinak jogi képviselője az MTI-nek korábban kifejtette: a nők esetében az egyenjogúság valójában a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. Éppen ezt veszélyezteti a támadott népszavazás, amely ha sikeres lesz, törvényalkotási kötelezettséget ró az Országgyűlésre. Amennyiben pedig ennek következtében a nőkre és a férfiakra egységes nyugdíjszabályokat alkotnak, megszűnik a nők pozitív diszkriminációja, ráadásul, ha ezt egy változatlan költségkeret mellett teszik, akkor nyilvánvalóan csökkenni fognak a nyugdíjak.
Az Ab elnöke szeptember elején döntött arról, hogy az alkotmányjogi panaszok benyújtóinak kérésére soron kívül kell eljárni az ügyben.
11 hozzászólásarrow_drop_down_circle
A legutolsó is már okafogyott!
Mert már nem téma az, hogy a menekültek a magyarok munkájára pályáznak. Mára ezt a hülyeséget se veszi be, úgyhogy most Európát védjük...
"törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja".
Egyik sem fedi a valóságot nemcsak a férfiak és nők között, hanem a nők és nők között sem. Az elhíresült negyvenéves kedvezmény ugyanis nem érvényes azon hölgyekre, akik még érettségi után tanultak és regisztrált munkanélküliek is voltak. A negyvenéves kedvezményhez ugyanis jogosultsági idő szükségeltetik, amibe ezek nem tartoznak bele.
Azokat a nőket vonják ki a kedvezményből, akik különösen keservesen megszenvedték a rendszerváltást. Rájuk férfitársaikkal egyetemben a szolgálati idő és a már ötvenes éveikben újra meghosszabbított nyugdíjkorhatár az érvényes akkor is, ha még 60 körül fizikailag és pszichikailag könnyűnek titulált de mégis nehéz munkát kell végezniük. Velük és hasonló sorsú férfitársaikkal termeltetik meg a szerencsésebb nőtársaik nyugdíját pedig a biológiát nem lehet törvénybe iktatni!
A magyar alacsony bérek miatt számukra nem opció a rövidített munkaidő sem. Ne tessék csodálkozni, ha őszhajú, idős néniket és bácsikat látnak fiatalembert játszani. Nyilvánvaló, hogy Magyarország egyik legnagyobb "problémáját", a hosszú élettartamot kívánja ezzel a hatalom megoldani, hiszen közülük minden bizonnyal többen fognak idő előtt elpusztulni és ezzel újabb kiadást megtakarítani az orbáni rendszernek. :-(((((((((
A nyugdíjba vonulás feltételei nem azonosak mindenki számára, ezzel súlyosan sérül az esélyegyenlőség. Az már csak hab a tortán, hogy mennyire civilizált ország az, ahol idősb munkavállalók számára, még ötvenen felül is hosszabbítják a megfellebbezhetetlen, kőbe vésett nyugdíjkorhatárt, hogy még csak esélyük se legyen erre a megpróbáltatásra felkészülni.
Nekem a Kádári rendszer nyugdíjazása az etalon.
Új hozzászólás