Plázastop: na, melyik lánc a kivételezett?

A 444.hu pár hónappal ezelőtt kikérte az összes határozatot, melyek a plázastop alóli felmentésekről szólnak, és megvizsgálta, hogy mely üzletek és üzletláncok számára tették lehetővé, hogy 300 négyzetméter felé nőjenek.

A minisztérium persze nem akarta adni az adatokat, így a lapnak perelnie kellett, de végül hozzájutottak a mintegy 1000 oldalas dokumentációhoz.

Amelyből kiderül (meglepetés!), hogy a hatalommal jó viszonyt ápoló láncok általában kapnak felmentést, a külföldiek sosem. Nem véletlenül őrizné a kormány az adatokat olyan nagyon, ugyanis

a törvény szerint gazdasági miniszter dönti el, hogy nyílhat-e új bolt Novajon, a Mátyás utcában, lehet-e 9000 négyzetméteres CBA Veresegyházán, bővíthet-e Budaörsön a Tesco, szabad-e kávézót nyitni a Váci utcában.

A miniszternél minden bizonnyal a CBA a varázsszó, a 444 vizsgálatának eredményét ugyanis úgy lehet összefoglalni, hogy a CBA cégei nem tudtak úgy felmentést kérni, hogy ne kapják meg, a nemzetközi láncok viszont nem tudtak úgy kérni, hogy megkapják. Hasonlóan jól cseng a CBA és a Reál neve is, őket is nagyon szeretheti a minisztérium.

Arról ugyanakkor nincs szó, hogy egyértelműen a magyar tulajdonú cégeket favorizálnák a külföldiek javára, csak a láncok esetében figyelhető meg ez az összefüggés:

A plázastopos dokumentumok alapján magyar tulajdonú, de a nagy hálózatokhoz nem besorolható élelmiszerüzleteknél nem látszik egyértelmű minta. Van, aki kap felmentést, van, aki nem.

Az indoklások gyakran egyeznek az anyagokban, és a nemzetközi cégek bővítési kérelmeivel gyakran új utak, megállók stb. fejlesztésére tett ígéreteket is visszautasítanak a döntéshozók.

A plázastop még nem keltette fel Brüsszel figyelmét, de a 444 szerint ha megáll a diszkriminatív gyakorlat gyanúja, az már érdekes lehet az uniós testület számára is:

A brüsszeli gyakorlatot ismerő forrásunk szerint ha kiderülne, hogy a törvény alkalmazásakor tetten érhető a kivételezés, akkor az felveti a tiltott állami támogatás gyanúját. Ha például kiderül, hogy csak belföldi cégek kapnak felmentést a kormánytól, és külföldiek sohasem, az már okot adhat egy bizottsági vizsgálatra. Nyilván az egyes döntések körülményeit is meg kell nézni, de egy évekig tartó protekcionista gyakorlatot könnyen megtámadhat a bizottság.