Trianon nélkül nincs magyar azonosságtudat. Mindaz, amivel a magyar nemzetpolitika ma szembesül, érthetetlen és értelmezhetetlen az első világháborút lezáró békediktátum nélkül – mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke szerdán Esztergomban, a nemzeti összetartozás napja alkalmából az országzászlónál rendezett koszorúzáson.
Úgy fogalmazott: az egész 20. századi magyar irodalom nemzeti alapélménye a darabokra szabdalt történelmi Magyarország magyarságának nemzeti összetartozása; a megmaradás parancsa számkivetettségünkben is erős volt.
A fideszes politikus szerint a határokkal fizikailag szétszakított magyar nemzet kulturális és lelki egységének helyreállításáért végzett szolgálat a kommunista diktatúra megszűnésével mindenki számára adott.
Gulyás Gergely azt mondta: a kommunista diktatúra időszakában az jelentette a legnagyobb veszélyt a nemzeti megmaradásra, hogy megtagadták a közösséget a határon túli magyarokkal. Ma a szülőföld elhagyása és "a nemzeti ügyekkel szembeni internacionalista közöny kísértése hordoz veszélyt magában" – tette hozzá. Az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett arra, hogy a parlament több mint négyötödös többséggel fogadta el a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, és 97 százalékot meghaladó többséggel tette lehető a kettős állampolgárság megszerzését minden magyarnak.
A nemzeti összetartozás belső parancs, mely önkéntes követést kíván – mondta a politikus. Az ünnepség mintegy 100 résztvevője előtt hangsúlyozta: "Szabad akaratunkból vezérelve tegyünk meg mindent, hogy a határon innen és túl élő magyar polgárok közössége valóban összetartozó nemzet legyen".
A trianoni szerződést a magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki A békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió ember, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.
31 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Bár lehet, hogy nem marad, mert a föntiek már lehalászták a pénzóceánt. Ennyivel kell beérni. De vajon ennyiért megéri neki, hogy hülyét csinál magából, vagy csak megfizetik?
Új hozzászólás