Trianon nélkül nincs magyar azonosságtudat. Mindaz, amivel a magyar nemzetpolitika ma szembesül, érthetetlen és értelmezhetetlen az első világháborút lezáró békediktátum nélkül – mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke szerdán Esztergomban, a nemzeti összetartozás napja alkalmából az országzászlónál rendezett koszorúzáson.
Úgy fogalmazott: az egész 20. századi magyar irodalom nemzeti alapélménye a darabokra szabdalt történelmi Magyarország magyarságának nemzeti összetartozása; a megmaradás parancsa számkivetettségünkben is erős volt.
A fideszes politikus szerint a határokkal fizikailag szétszakított magyar nemzet kulturális és lelki egységének helyreállításáért végzett szolgálat a kommunista diktatúra megszűnésével mindenki számára adott.
Gulyás Gergely azt mondta: a kommunista diktatúra időszakában az jelentette a legnagyobb veszélyt a nemzeti megmaradásra, hogy megtagadták a közösséget a határon túli magyarokkal. Ma a szülőföld elhagyása és "a nemzeti ügyekkel szembeni internacionalista közöny kísértése hordoz veszélyt magában" – tette hozzá. Az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett arra, hogy a parlament több mint négyötödös többséggel fogadta el a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, és 97 százalékot meghaladó többséggel tette lehető a kettős állampolgárság megszerzését minden magyarnak.
A nemzeti összetartozás belső parancs, mely önkéntes követést kíván – mondta a politikus. Az ünnepség mintegy 100 résztvevője előtt hangsúlyozta: "Szabad akaratunkból vezérelve tegyünk meg mindent, hogy a határon innen és túl élő magyar polgárok közössége valóban összetartozó nemzet legyen".
A trianoni szerződést a magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki A békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió ember, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.
31 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Vagy ha az Osztrák-Magyar Monarchia mint államrend megfelelt, akkor miért a berzenkedés az Európai Unió - beli szorosabb együttműködés ellen?
Vadászkutya legyek, ha értem...
A határoknak semmi értelme
Most meg már tök mindegy. Amúgy Trianont átírták a későbbiekben.
(Természetesen mi akkor is a vesztes oldalon álltunk.)
Ha jól tudom 2016 van. Nem kéne ezzel foglalkozni? Na meg azzal, hogy mi lesz?
Ettől még mindenki olyan magyarazonos lehet, amilyen akar.
Bárki identitását itt most meg lehet figyelni!
Sokkal nagyobb problémának látom a Benes-dekrétumok ügyét, mely a mai napig érvényes, sőt "A szlovák parlament 2007. szeptember 20-án határozatban szögezte le, hogy a dekrétumokból "eredő jogi- és tulajdonviszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok".
"1945. augusztus 2-án jelent meg Csehszlovákiában az Edvard Benes államfő által kibocsátott 33. számú alkotmányrendelet "a német és magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának rendezéséről". Ez a dekrétum tetőzte be e két, kollektíven háborús bűnösnek nyilvánított nemzetiség jogfosztását, mert vagyonuk után állampolgárságuktól is megfosztotta őket.
A második világháború végén újjáalakult Csehszlovákia vezetői az ország széteséséért a német és magyar nemzetiséget tették felelőssé. Az 1945. április 5-én kihirdetett kassai kormányprogram deklarálta a németek és magyarok kollektív bűnösségét, a program kihirdetését számos magyarellenes megnyilvánulás, munkából való elbocsátások, utcai atrocitások, internálások követték. Májustól aztán egymást érték a két kisebbség teljes jogfosztásáról intézkedő köztársasági elnöki rendeletek, az úgynevezett Benes-dekrétumok.
A dekrétumok rendelkeztek többek között a németek, a magyarok, valamint az állam egyéb ellenségei vagyonának kártalanítás nélküli elkobzásáról, mezőgazdasági ingatlanjaik cseh és szlovák földművesekkel való betelepítéséről. A tetőpontot az 1945. augusztus 2-án kelt 33. rendelet jelentette, amely augusztus 10-i hatállyal megfosztotta a magyarokat és a németeket állampolgárságuktól, büntetlenséget csak a lojális, 1938 előtt is csehszlovák állampolgárok kaptak. A hontalanná vált németeket és magyarokat ezután közmunkára kötelezték, lehetségessé vált...
Legalább is a hit és az illyési kinyilatkoztatás szerint.
Miért az a döntő elv, hogy fáj-e egy száz évvel ezelőtti, ráadásul a saját hibánkból rosszoldalon, vesztes háború által okozott döntés miatt bekövetkezett helyzet.
Ideje lenne már túllépni 1920-on és végre a 21. századba keveredni, nem?
Olyan, mintha azt mondanám, hogy a Anjou-ház, vagy a Habsburgok nélkül nem is létezett volna Magyarország. Pedig hát...
Szumátra-Jáva-Celebesz, magyar volt és magyar lesz!
hvg.hu/tudomany/20100118_beszed_apponyi_1920_memento_trianon_beke
Trianon: Gulyás nélkül nincs magyar azonosságtudat.
Bár lehet, hogy nem marad, mert a föntiek már lehalászták a pénzóceánt. Ennyivel kell beérni. De vajon ennyiért megéri neki, hogy hülyét csinál magából, vagy csak megfizetik?
Új hozzászólás